A szakmai szervezeteket tömörítő nemzetközi kutató szövetség (EECFA) szerint Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia és Szlovénia építőiparát is sújtja a járvány miatt kialakult válság, az építési teljesítményben bizonyosan további csökkenés várható. Tavalyhoz képest 8-10 százalékkal, kisebbek az értékek. Emlékezetes, hogy 2018-ban még 4,5-5 százalékos GDP-emelkedés volt, így az akkori építési piac szinte szárnyalt. Horvátországban és Bulgáriában ugyanakkor némi gyógyír, hogy a mélyépítés ellensúlyozhatja a magasépítés veszteségeit. Jövőre a szervezet már növekedést vár mind az öt országban. Magyarországon szintén erre számítanak, de a járvány itt is súlyosan visszavetette az ágazatot.
Bulgária. A két hónapig tartó vészhelyzetben nem tiltották meg az építési munkálatokat, a gazdasági bizonytalanság és a növekvő munkanélküliség várhatóan visszatartja majd a reáljövedelmek növekedését, s ez elsősorban az ingatlanpiacot érinti majd. 2021-ben a növekedés hajtóereje előreláthatólag a sok nagy irodaprojekt befejezése és az ipari és raktárépítés lesz. A mélyépítést az út- és közműépítés fogja mozgatni az uniós alapok miatt. Az építőipar teljesítménye szinte változatlan marad 2020-ban (+0,3%), míg 2021-ben várhatóan 9,2%-kal nő majd – véli a szervezet.
Horvátország. A koronavírus és a márciusi zágrábi földrengés brutálisan hatott a magasépítésre, a mélyépítés viszonylag sértetlen marad. Az épületek esetében a járvány nagymértékben befolyásolta az építési szolgáltatások kínálatát és keresletét, míg a földrengés elsősorban a keresletet befolyásolta. A járvány és a földrengés ellenére a mélyépítés egészében véve továbbra is erős.
Románia. Az EU többi tagországához hasonlóan Romániában is recesszió tapasztalható; idén a GDP és a közösségi fogyasztás is jelentősen visszaesik. 2021-re helyreállhat a helyzet, de Románia visszapattanása lassabb lehet, mint az EU-átlag, mivel hiányzik az infrastruktúra és az állami finanszírozás. Az alacsony kereslet miatt az új lakóépületek piaca a vártnál rosszabbul fog teljesíteni idén és jövőre is. A vállalatok átgondolják majd irodaigényeiket és a kiskereskedelmi fogyasztás is átrendeződik. A válságon túl az uniós pénzek felhasználásának alacsony hatékonysága is hátráltatja a mélyépítést. Az EECFA szerint idén az építési tevékenység 2,1%-kal visszaesik, de a gazdaság stabilizálódásával 2021-ben enyhe növekedésre lehet számítani.
Szerbia. Szerbiát a karantén egy felívelés kellős közepén érte el, az egyik legellenállóbb gazdaság lehet. A korlátozások megszüntetése után visszapattanás következett be mind a lakóépületeknél, mind a kereskedelmi ingatlanoknál: a lakástranzakciók májusban nőttek, a kiskereskedelem pedig júniusban a válság előtti forgalomról számolt be. A tervezett projekteket nem törölték, és a májusi számos nagy földügylet azt jelzi, hogy a beruházások tovább folytatódnak.
Szlovénia. Az építőipart idén és jövőre is a járvány okozta rövid távú zavarok és az építőipari szolgáltatások hosszú távú kedvezőbb kereslete fogja jellemezni. Az építési teljesítmény 2020-ban előreláthatólag -5,5% lesz. Számos nagyprojekt folytatódik a karantén után, mint például a 2. vasútvonal építése Koper kikötője felé és a 3. fejlesztési tengely útépítése. Emiatt és az állami bérlakások jelentős növekedése (főleg Ljubljanában) miatt 2021-ben az építési piac 2,6%-kal bővülhet. Egy ilyen forgatókönyv szerint az építőipar teljesítménye nem csökken majd 3 milliárd euró alá sem idén sem jövőre – vetítette előre a nemzetközi szervezet, amelynek munkájában magyar oldalról a Buildecon és az Eltinga vesz részt.
Csak a Mol részvényesei szomorkodhatnak. 
