Komoly szénerőmű-építési trend alakult ki Ázsiában, mely nemcsak kiélezi az energiapiacok és a klímavédelem közt feszülő ellentétet, de egyre inkább úgy tűnik, hogy el is fogja dönteni a két oldal harcát - az előbbi javára. Ha ez megtörténik, annak az emberi civilizációra nézve végzetes következményei lesznek: ha nem hogy nem csökkentjük, de még növeljük is a károsanyag-kibocsátást, az visszafordíthatatlan pályára állíthatja a globális felmelegedést.
Ázsiában jelenleg 2000 gigawatt összteljesítménnyel bíró széntüzelésű erőmű működik, illetve épül, ez az Európai Unióban működő szénerőművek teljesítményének több mint tízszerese. Az ázsiai erőművek közül ráadásul sok nem is működik hatékonyan, és az öregedőben lévő, átlagosan 42 éves európai és amerikai üzemekkel szemben a keletiek átlag 11 évesek, ami azt jelenti, hogy még évtizedekig működhetnek.
Az ázsiai szénerőmű-rengeteg furcsán ellentmondásos helyzetbe kényszerítette az energiapiac-klímavédelem felállást. Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője azt nyilatkozta a Financial Timesnak, ezek az üzemek okozzák azt, hogy egyszerre van növőben a megújulóenergia-felhasználás és a szénkibocsátás. "Ez a klímaváltozás-vita egyik vakfoltja", mondja Birol.
Néhány év stagnálás után 2017-ben 1,4 százalékkal megemelkedett a világ szénkibocsátása, és idén is emelkedik, köszönhetően a fosszilis tüzelőanyagok iránti megnövekedett igénynek. A tavalyi megugrás kétharmadáért Ázsia felelt.
Az ENSZ nemrég kiadott, nagy port kavart klímaügyi jelentése azt írta, 2050-re nullára kell csökkenteni a világ károsanyag-kibocsátását, különben nem fogjuk tudni 1,5 Celsius fokon belül tartani az iparosodás előtti korszakhoz képest a globális hőmérséklet-emelkedést. Ennek eléréséhez drámaian kéne csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és hamar be kéne vetni olyan technológiákat, melyek leválasztják a szén-dioxidot a légkörből.
A célok elérése egyre nehezebbnek tűnik. Birol már konkrétan arról beszél, hogy nem csak ellentét feszül a klímavédelmi célok és az energiapiaci történések között, de az energiafogyasztás az adatok szerint közel ellentétes irányban mozog a klímacélok által meghatározottal.
A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint tavaly 4 százalékkal nőtt meg Kína szénkibocsátása, Indiáé pedig 13-mal. Igaz, az új szénerőművek építésének beruházási rátája mindeközben csökkent. Ez azonban nem változtat Birol borúlátásán, aki ugyanazt fogalmazza meg, mint a hónap elején az ENSZ jelentése:
"Ami aggaszt, az a politikai szándék hiánya a klímaváltozás megfékezésére. Amit korábban láttunk, hogy megvan, az nincs már ott."
Az Orbán-kormány nem konfrontálódott Ficoékkal. 
