Libanon a héten bejelentette, hogy 10 milliárd dolláros segélyért fordult a Nemzetközi Valutaalahoz (IMF). Az országot újra súlyos tüntetések rázzák meg, a libanoni font fél év alatt elvesztette értékének kétharmadát, a népesség 75 százaléka segélyre – azon belül is élelmiszersegélyre – szorul. Lehet, hogy az arab világ számos országára is ez a sors vár?
Megroppanó kormányzatok
Egyre világosabbá válik ugyanis, hogy a többségében inkompetens arab kormányok sikertelenül küszködnek a súlyosbodó recesszióval és a koronavírus-járvánnyal. Bár komoly különbségeket látunk a 22 arab állam egészségügyi rendszerének képességei között, a térség összességében egyszerűen képtelen megbirkózni a halálos járvánnyal. A 435 millió arab polgár többsége olyan országokban lakik, ahol az egészségügyi ellátás hiányos, nagyon gyenge színvonalú, vagy egyszerűen nem létező.
Az arab városok zsúfoltsága, a kultúrájukban meglévő társadalmi közelségre törekvés és a nagy mobilitású fiatalok magas részaránya a vírus gyors terjedését segíti. Mivel az arab államok átlagos életkora jóval alacsonyabb, mint Nyugaton (míg például Jordániáé 23,8 év, addig Olaszországé 47,3 év), első pillantásra úgy tűnhet, hogy ez csökkenti a mortalitást. Ám az arab világ lakosságában magas részarányban találhatunk szív- és keringési, valamint cukorbetegségeket, amelyek viszont jelentősen megemelik a halálozási arányt.
Az arab világot különösen érzékenyen sújtja a turisztikai ipar összeomlása is. Közvetlenül és közvetve ez az iparág járul hozzá Egyiptom GDP-je 15 százalékához, Jordánia esetében ez az arány 14, Tunéziában 12, Marokkóban pedig 8 százalék. A Nyugaton dolgozó arabok hazautalásait is komolyan megnyirbálja a válság, holott ez például Marokkó esetében meghaladja a GDP 6 százalékát. Az EU eközben Marokkó számára már megítélt 450 millió, Tunézia számára pedig 250 millió eurót a járvány és a gazdasági nehézségek leküzdésére.
A vezetők gyorsan elmenekültek
Az arab világ politikai vezetői és despotái már évtizedek óta Nyugaton gyógykezeltetik magukat. Hoszni Mubarak – aki 1981 és 2011 között volt egyiptomi elnök – Németországba járt egészségügyi kivizsgálásra, a jordán királyi család most jár az Egyesült Királyságba, a szaúdi és a kuvati királyi családok pedig az USA-ba.
Jelenleg számos értesülés kering az arab sajtóban és a közösségi médiában, miszerint sok királyi család feje gyorsan kereket oldott hazájából a járvány elől. A szaúdi koronaherceg például a Vörös-tenger partján húzódott félre a világ elől. A jordán király pedig állítólag a hazájától több ezer kilométerre fekvő, az Atlanti-óceán déli részén elterülő, és brit közigazgatás alatt álló Ascension-szigetre menekült.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A jobboldali ellenzék jelöltje Gordana Sziljanovszka-Davkova, szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdai északmacedón elnökválasztás első fordulójában. 
