Közszolgálati egyetemet hozna létre a kormány

Tárgyalások folynak egy úgynevezett közszolgálati egyetem létrehozásáról - közölte Navracsics Tibor a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott pénteki előadásában.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: készülnek olyan tervek, amelyek szerint - nyugat-európai tapasztalatok alapján - létrehoznának egy közszolgálati egyetemet, ahová az államigazgatási, igazgatási, hatósági feladatellátáshoz kötődő képzések tartoznának, így a közigazgatási, a rendőrtiszti képzés, a jelenlegi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folyó képzés és egy diplomataképzés.

A cél, hogy egy európai szintű, állami tevékenységhez kötődő képzés valósuljon meg - hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy ezt az intézményt  "jegyeznék a nagy egyetemek között" is.

Ezzel az egyetemmel a közigazgatás, a rendőrség, a honvédség és a diplomáciai szolgálat között amúgy is meglévő átjárást a képzés szempontjából is meg lehetne alapozni - mondta. Lenne egy olyan közös törzsanyag, amelyet kötelessége lenne megtanulni a rendőrtisztnek, a katonatisztnek, a diplomatának és a kormánytisztviselőnek tanulóknak is, ám a szakmaspecifikus tárgyakat ugyanúgy megtanulnák a hallgatók - ismertette.

A közszolgálati egyetem létrehozásának azonban csak akkor van értelme, ha egy minőségi előrelépést jelent - emelte ki Navracsics Tibor.

Először leépítenek? Majd egy hónappal ezelőtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nem cáfolta azokat a híreket, miszerint a közszférában a kormány 10%-os leépítést tervez, illetve, hogy a tárca a közszféra dologi költségeinek öt százalékos csökkentését tervezi. Részletek >>>

A miniszterelnök-helyettes A közigazgatás fejlesztésének irányai című előadásában mindemellett hosszan szólt a közigazgatás átalakításáról. Mint mondta, az elmúlt húsz évben az állam a magyar politika egyik elfeledett gyermeke volt, senki sem foglalkozott az állam igazgatási tevékenységének megszervezésével. Véleménye szerint abban, hogy a magyar gazdasági válság a világgazdasági válságon belül ennyire súlyossá vált, óriási szerepe van a magyar államigazgatás kudarcának. Ezért tartották szükségesnek a közigazgatás mielőbbi átszervezését.

Kiemelte: 2011. január 1-jétől megkezdik működésüket megyei szinten a kormányhivatalok, vagyis az eddig 36, megyei szinten működő dekoncentrált szerv közel felét egyetlen kormányhivatalba integrálják. A hivatalok élén kormánymegbízottként politikusok állnak majd. Az államigazgatás ugyanis a kormányzati politika megvalósításának a része - mondta, hangsúlyozva, hogy a kormányhivataloknak nem pártpolitikai célokat, hanem a kormányzati politika megvalósítását kell szolgálniuk, és ezért kell politikus az élére, egy köztisztviselővel szemben ugyanis nem tisztességes elvárás politikai jellegű döntéseknek a meghozatala.

Magyarországon jelenleg 70* felsőoktatási intézmény van - szükség van még egy "közszolgálati egyetemre" is?
	Igen, ez egy speciális terület.
	Nem, oldják meg máshogy.
	Kevesebb intézményre van szükség.
	Nem érdekel.

Az egyablakos ügyintézéssel - az úgynevezett kormányablakokkal - kapcsolatban kifejtette: elképzeléseik szerint "első körben", január 1-jétől ez 300 státusz betöltésével jár. E 300 közül 200-at meghirdettek a meglévő közigazgatási állományban, 100-at pedig a munkaerőpiac felé. Az első adatok szerint a 200-ra 20-an jelentkeztek, míg a 100 "külsős" helyre kétezren - ismertette a miniszter, aki szerint ez jól mutatja, hogy ma a magyar közigazgatás a személyi állományát tekintve mennyire áll készen a megújulásra. "Ha nem tudjuk a közigazgatás kultúráját megváltoztatni az ügyfélelhárítástól (...) az ügyfélbarátságig, akkor az egész reform meg fog bukni" - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy ezért nagy jelentőséget tulajdonít a közigazgatás személyi fiatalításának.

Navracsics Tibor szólt arról is, hogy az államigazgatás hatékonnyá tételéhez minél több szinten és területen ketté kell választani az alapvetően az önkormányzati igazgatás területére tartozó feladatokat és az alapvetően az államigazgatás területére tartozókat. "Ennek megfelelően kezdjük meg a tárgyalásokat majd az önkormányzati szférával az önkormányzati feladatellátás és az állami feladatellátás elhatárolásáról" - jegyezte meg.

Megerősítette: gondolkoznak azon, hogy kistérségi szinten, járás néven államigazgatási szintet hozzanak létre, amelynek nincs köze az önkormányzati rendszerhez. Kérdésre válaszolva elmondta, nem az 1983-ban megszűnt járási beosztáshoz térnének vissza, hanem közelítenének a mai kistérségi területbeosztáshoz, egyúttal korrigálnák az utóbbi beosztás diszfunkcionális megoldásait. A miniszter a jövő év nyarát jelölte meg azon előkészítés határidejéül, amely a lehetséges kistérségi határok felvázolásával és számukkal foglalkozik. A tervek szerint 150-200 kis járás lenne.

* A Nemzeti Erőforrás Minisztérium októberi adatai szerint.

 

MTI, Privátbankár