Magyarországról a Fidesz, az MSZP és a Jobbik küldhet képviselőket az Európai Parlamentbe - vetíti előre két közvélemény-kutató cég előzetes mérése
Magyarországról a Fidesz, az MSZP és a Jobbik küldhet képviselőket az Európai Parlamentbe - vetíti előre két közvélemény-kutató cég előzetes mérése, amelyet a Magyar Televízió megbízásából készítettek.
A vasárnapi EP-választás lezárulása utáni percekben nyilvánosságra hozott kutatási adatok a Fidesz és a Jobbik becsült mandátumszerzésében különböznek egymástól: a Szonda Ipsos választási előrejelzése szerint a Fidesz várhatóan 16, az MSZP 4, míg a Jobbik 2 mandátumot szerez.
A Századvég-Forsense mérése ettől annyiban tér el, hogy szerintük a Fidesz 17, az MSZP 4, a Jobbik pedig 1 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.
Az előzetes nyilatkozatok alapján Orbán Viktor, a Fidesz elnöke elégedett lenne, ha a leadott voksok felét megszereznék az európai parlamenti választáson, Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke irreálisnak tartotta, hogy az öt évvel ezelőttihez hasonló választási eredményt érjen el pártja, a kispártok vezetői pedig optimisták voltak napközben.
A vasárnapi európai parlamenti választáson 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 34,9 százaléka adta le szavazatát. A fővárosban a részvételi arány 42,66 százalékos volt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.