Aligha lehetett volna mással kezdeni lapcsoportunk immár második élő Klasszis Klubjának első panelbeszélgetését, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) néhány órával korábbi friss adatainak értékelésével. Miszerint a hazai építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2, a márciusihoz képest 2,6 százalékkal csökkent.
A háromfős kerekasztal legnevesebb résztvevője, Lázár János építési és közlekedési miniszter úgy vélte, mindenképpen aggodalomra okot adó az adat, főleg úgy, hogy az építőipari szerződésállomány tavaly májushoz képest 40 százalékkal esett vissza. Érzékeltette: a míg a Közbeszerzési Értesítőben tavaly ilyenkor megjelent körülbelül 1300 milliárd forintnyi felhívás, addig most csak 300 milliárdnyi – ez szerinte érdemben fogja befolyásolni a GDP-t. A miniszter az állami megrendelések visszaesését is aggasztónak nevezte, de azt még nagyobb problémának tartja, hogy a magánszektorban is megtorpannak a megrendelések, a lakás- és irodaépítés, valamint a vállalati beruházások, ami nem független attól, hogy a brutális kamatok miatt a hitelezés is visszaesett. Ez együtt semmi jót nem jelent – jelentette ki Lázár János.
A másodikként megszólaló Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója azt a reményét fejezte ki, hogy az állami beruházások felfüggesztése valóban csak halasztást jelent és nem végleges leállást. Miközben abban is bízik, hogy az alacsony bázisadat jó alap lehet majd a későbbi növekedéshez, ami azért is fontos, mert az építőipar alakulása fontos indikátora a gazdasági növekedésnek.
A panelbeszélgetés harmadik szereplője, Takács Ernő, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházásokhoz forrás kell, márpedig a magas kamatkörnyezet miatt a finanszírozási struktúrák is válságba kerültek, ezért nem indít annyi magánberuházást az ingatlanfejlesztői szakma. Közlése szerint a lakófejlesztések megálltak, az irodafejlesztések stagnálnak, a szállodafejlesztésekre egyáltalán nem lehet forrást szerezni, egyedül az ipari, logisztikai szektor az, amely iránt kereslet mutatkozik, ugyanakkor ott is nehéz találni finanszírozást. Persze vannak olyan jegybanki, kormányzati intézkedések, amelyeknek köszönhetően tőkeforrás teremtődik beruházásokra, de az év végéig ebben nem várható változás – mutatott rá Takács Ernő. Hozzátéve: az egyesület tagjai nem szeretnék, ha leépülnének az építőipari kapacitások, hiszen ezt a szakma már átélte 2008-2014-ig, utána négy-öt évbe telt, amíg újra ki tudtak épülni a kapacitások.
A következő téma kapcsán, nevezetesen, hogy mennyire enyhíthetnek a zöld hitelek a finanszírozási nehézségeken, Lázár János azt tartotta szükségesnek elmondani, hogy ilyen helyzetben az a helyes kormányzati magatartás, ha a kiadáscsökkentés mellett a gazdasági szereplőknek biztosítanak forrást. E célból született meg a Baross Gábor Terv. „Igaz, a baj ilyen típusú eszközökkel nehezen orvosolható mindaddig, amíg a háború intenzitása nem csökken. Addig nem lehet elvárni, hogy javuló gazdasági környezet, virágzó üzleti élet legyen. Én most egyáltalán nem látom a háború végét, még befelé tartunk” – húzta alá a miniszter.
Aki ugyanakkor azt is kihangsúlyozta, hogy a kormány segít, most éppen az energiaintenzív ágazatok tagjainak, akik olyan szerződéseket kötöttek, amelyek miatt magas energiaárakkal kell számolniuk 2023-ban. De az építőipar is napirenden van, abból a szempontból, hogy fenyegeti a szektort a munkaerő-elvándorlás. A KSH becslése szerint mintegy 400 ezer főt foglalkoztat az építőipar, az a veszély, hogy közülük akár több tízezret is elveszítünk, akiket felszív a nyugat-európai munkaerőpiac – mondta Lázár János. Szerinte az alapanyagellátási szűk keresztmetszetek és az infláció mellett ez a legnagyobb problémája a szektornak. Ráadásul a miniszter szerint a mostani helyzet 2024 második feléig, de akár 2025 elejéig is eltarthat. Mint hangsúlyozta: 2023-24-ben a magyar állam nagy volumenben az építőiparnak megrendelést nem tud adni. Ezért kell átmenetileg állami támogatást adnia a kormánynak, hogy hozzásegítse a magánszektort, képessé váljon a megrendelésekre.
Ifj. Chikán Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság ma már egy üzleti kérdés. Nem gondoltam volna, hogy ebben a nemzetközi bankok lesznek ebben az élenjárók – ismerte el az Alteo Nyrt. vezérigazgatója.
Takács Ernő arra mutatott rá, hogy megkerülhetetlen az üzleti szektor és a kormányzat együttműködése, enélkül nincs stabil gazdaság. Az egyik küldetésünk az ingatlanpiac stabilizálása – jelentette ki az ingatlanfejlesztők nevében. Majd emlékeztetett a Bankszövetség legutóbbi felmérésére, miszerint a magyar lakosság számára 8 százalékos hitelkamat az a lélektani határ, amely mellett még hajlandók hitelt felvenni. Az ESG kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet Takács Ernő, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia – ez a szempont az ingatlanfejlesztéseknél is előtérbe került, a szabályozók is ebbe az irányba terelik a fejlesztőket. Valamint az ingatlanhasználók, hiszen kérdés, hogy ők hajlandóak-e megadni az ESG-szempontok érvényesítése miatti magasabb árat.
A napokban a parlament elé került új beruházási törvényről Lázár János azt mondta, az, ahogy az ország az elmúlt tíz évben beruházott, vagy ahogy az építőipar szabályozott volt, már nem lesz elegendő a versenytársakhoz képest. Ezért szerinte új eszközökre, új szabályozókra van szükség. Az építési és beruházási törvény azt mondja ki, hogy sokkal megfontoltabban kell az államnak beruháznia, rengeteg társadalmi, piaci szempontot mérlegelve – mutatott rá a miniszter. Aki szólt arról a még csak készülő törvényjavaslatról, amely meghatározza, hogy hol, mit, hogyan lehet építeni. Ami pedig a finanszírozási oldalt illeti, Lázár János szerint a 66 százalékos eladósodottsági szint mellett még Magyarország fel tud venni hiteleket, kérdés, hogy az azok felhasználásával létrehozott megoldások gazdaságilag mennyire fenntarthatók.
Az akkumulátorgyár körüli társadalmi vitát nem szabad elfojtani, hanem ki kell beszélni – vezette fel Lázár János az ESG-vel kapcsolatos mondandóját. Szerinte nem szabad a környezeti fenntarthatóság kérdését sem szőnyeg alá seperni, hiszen a társadalom ingerküszöbe teljesen máshol van, mint tíz éve volt, a támogatottság hiánya ellehetetleníthet fejlesztéseket. A miniszter azon a véleményen volt, hogy Magyarország beépítési intenzitását csökkenteni kell, s radikálisan meg kell állítani a zöld területek beépítését. Mint mondta: legyen egy zöldfelület-használati terv, legyen az országnak egy főkertésze!
Ifj. Chikán Attila több példát is felhozott arra, mit tehetünk annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is élenjáró országokhoz tudjunk csatlakozni, ráadásul ezek többségéhez nem is kell pénz.
A hallgatóságból érkező kérdésre válaszolva Takács Ernő arról tájékoztatott, hogy az ingatlanfejlesztők húsz éve szeretnének bérlakás-programot, mivel hiányzik a bérház-kategória az ingatlanpiacon. Ehhez azonban az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke szerint a jogszabályi környezet – közte az adószabályok – megváltozása szükséges, mindezért az egyesület lobbizik is kormánynál.
Ám erre a kabinet helyszínen lévő tagja azt mondta: nekünk nem politikai célunk egy országos nagy bérlakás-építési program, mert azt gondoljuk, hogy a saját tulajdonú lakások építéséhez kell elsősorban támogatást nyújtanunk. De ez alól kivételt képeznek a fiatalok és az ideiglenesen munkát vállalók az ország másik részében, ezek olyan élethelyzetek, amelyek indokolják a bérlakások építését – közölte Lázár János.
A korábbi Klasszis Klubok összefoglalói:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
