Rontotta egy fokozattal Japán államadós-besorolását hétfőn a Moody's Investors Service, arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre bizonytalanabbnak tűnik a japán kormány nagyszabású költségvetési, gazdasági és pénzügyi reformtervének végrehajthatósága, és így az adósságcsökkentési tervek teljesíthetősége is.
Egyre messzebb a csúcstól
A nemzetközi hitelminősítő az eddigi "Aa3"-ról "A1"-re módosította a japán szuverén adósosztályzatot. (Ez más hitelminősítők besorolási módszertanában "AA mínusz"-ról "A plusz"-ra történő osztályzatrontásnak felel meg.) A Moody's új japán besorolása már öt fokozattal elmarad a lehetséges legjobb "Aaa" szinttől, és az elsőrendű "A/Aa/Aaa" kategória utolsó sávját jelenti.
Nem működik az abenomics?
| A 2013-ban kezdődött új élénkítés, az Abenomics hatása egyelőre várat magára, a legutóbbi GDP-adat nagy csalódás volt - hangzott el nemrég a Pioneer háttérbeszélgetésén >> |
A cég a leminősítés fő indokai közül kiemelte a japán kormány döntését a forgalmi adók korábban már elhatározott újabb emelésének elhalasztásáról. A Moody's megítélése szerint a halasztás kockázatokat jelent az államháztartási konszolidációra, hosszabb távon pedig a japán adósságdinamika fenntarthatóságára is.
A hitelminősítő szerint Japán államháztartási hiánya és adósságállománya egyaránt továbbra is nagyon magas, és az idő haladtával mind nehezebbé válik a költségvetés rendbetételét célzó tervek végrehajtása, tekintettel a japán társadalom gyors idősödésével kapcsolatos, egyre növekvő kormányzati kiadásokra.
245 százaléknál az adósságráta
|
Dúl a devizaháború Nemrég új csata kezdődött az ázsiai színtéren: most Japán adta le a kezdőlövést. Japán jegybankja a Fed leállása után 48 órán belül átvette a stafétabotot és brutális eszközvásárlást jelentett be. A lépés pánikot tükröz, úgy tűnik érdemes menekülni a jenből. Háttérelemzésünk >> |
A Moody's kiemeli, hogy a teljes japán államadósság-ráta eléri a hazai össztermék (GDP) 245 százalékát. A cég véleménye szerint ahhoz, hogy e rendkívüli adósságráta csökkenni kezdhessen, a gazdasági és költségvetési reformok lehető legkedvezőbb elegyét kellene megvalósítani, valamint véget kellene vetni a deflációnak, és 3,5 százalékot meghaladó éves nominális GDP-növekedést kellene elérni. Tekintettel a jelenlegi hazai körülményekre, valamint a japán export lanyha keresletére, nehéz lesz megteremteni ezeket a kondíciókat - áll a hitelminősítő elemzésében.
A félelemkeltés politikájával vádolta a Trump-adminisztrációt Kamala Harris volt alelnök. 
