Két modellt is láttunk az utóbbi tíz évben, amelyek a válságot hivatottak legyőzni, a japánok és az amerikaiak egyaránt monetáris élénkítéssel próbálkoznak – mondta Pálinkás Ervin, a Pioneer Alapkezelő részvényigazgatója. Ezek több dologban hasonlítanak egymáshoz, mint amennyiben eltérnek. Ezért is rendkívül fontos, mit tesz végül az európai jegybank, az EKB.
Üveges tótnak a hanyatt esés
Úgy kellett az orosz-ukrán konfliktus az egyébként is gondokkal küzdő Európának, mint üveges tótnak a hanyatt esés – mondta a szakember. A maláj repülőgép lelövésekor derült ki, hogy ez egy tartós konfliktus lesz, ettől kezdve és a piacok is reagáltak rá, amelyek korábban nem foglalkoztak vele sokat.
Ma a tőzsdei mozgások amplitúdója, amelyek az orosz-ukrán konfliktusra reagáltak, egyre csökkent. „Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a szomszédunkban lőnek” – hangzott el. A konfliktus azonban európai kilábalásnak csúnyán betette a kaput.
Birodalmak bukását okozhatja az infláció
A 2008-as GDP-szint elérése sem sikerült a legtöbb európai országban, kivéve például a német gazdaságot, amely igen szépen muzsikál – tette hozzá Pálinkás. Az igazi többsebességes gazdaságot leginkább az eltérő munkanélküliségi adatok mutatják. A válságra először főleg fiskális – költségvetési – élénkítéssel reagáltak, mint a közmunkaprogramok vagy a szó szerinti pénzosztás, ez azonban óriási adósságok felhalmozásához vezetett.
A történelem során sokszor hígították az aranypénzek értékét vagy bocsátottak ki aranypénz helyett rézpénzt, ám ez általában igen rossz véget ért, hiperinflációt, birodalmak bukását jelezte előre. A 2008-as válság utáni pénznyomtatás egyelőre nem okozott hasoló szakadékba rohanást – mondta Pálinkás.
Késleltetett reakciók Japánban
A japán gazdaságpolitika időről időre megpróbál gazdaságot élénkíteni, miközben az adósságszintjük már a GDP 200 százaléka felett van. Bármilyen kamatemelkedés azonnali csődöt okozna, az élénkítések rendszerint az államadósságot növelik és pénznyomtatással járnak.
Amikor 2003-ban Japánban bejelentették a gazdaságélénkítést, az hatalmas tőzsdei áremelkedést okozott, de egy idő után ez leállt, mert a reálgazdasági reakció, a vállalatok eredményének növekedése több negyedévet váratott magára. Amikor azután megérkeztek a jó eredmények, ismét részvényár-emelkedés indult. A 2013-ban kezdődött új élénkítés, az Abenomics hatása egyelőre várat magára, a legutóbbi GDP-adat nagy csalódás volt. Az élénkítés hatása lehet, hogy most is időben jelentősen elcsúszva jelentkezik majd.
A QE3 végre hatásos volt
Amerikában a QE3 a jelek szerint végre elhozta a nagy áttörést, a vállalati eredmények is emelkedtek, és stabilizálódtak a makromutatók is. (A QE1 csak a részvényárak zuhanását tudta megállítani, a QE2 kezdetben okozott fordulatot, de az európai adósságválság ezt megállította.)
A monetáris politikai élénkítések Pálinkás Ervin szerint, ha kellően konzisztensek és tartósak, időt hagynak a jegybankoknak, hogy kivárják a folyamatok javulását. Az európai periféria-hozamokat az EKB segítségével tartják alacsony szinten, hiszen nem lehetne a GDP száz százalékára rúgó költségvetési hiányt évi nyolc százalékos kamatok mellett finanszírozni.
Nincsen még lufifújás, jöhet még emelkedés
A szakértő szerint az amerikai piacok sincsenek még a lufifújás stádiumában, ám ha az európai válságkezelés sikeres lesz, akkor az európai részvények kifejezetten jó befektetésnek bizonyulhatnak. Van igény, és van tér a további válságkezelő lépésekre Európában – teszi hozzá.
Nincs inflációs sokk a világban, így Magyarországon nemhogy nem kell kamatot emelni, de lehetséges, hogy még kamatcsökkentésre is lehetőség nyílik – mondta Pálinkás. A jegybank terve, hogy 2015 végéig kitart emellett a kamat mellett, a jelenlegi infláció és olajár közepette tarthatónak látszik.
Budapestet továbbra sem jegyzik
A közép-kelet-európai tőzsdék már teljesen kiestek a befektetők fókuszából, már nemcsak a magyar tőzsde, mint a korábbi években, hanem Prága, Varsó is. Nem reagál az Európával kapcsolatos jó hírekre, miközben a térség gazdasági mutatói jók.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
