A 2008 őszén alapjaiban megrendült globális pénzügyi rendszer életben tartására a fejlett világ monetáris döntéshozói ezermilliárd dollárokat nyomtattak, de hat év elteltével azt látjuk: csak az adósságok szálltak el az égbe, a reálgazdaság és a munkaerőpiac frontján viszont megmaradt a dráma. Az elmúlt jóléti korszak Patyomkin falujának díszletei repedeznek és ahol a homlokzat beomlik, ott elképesztő állapotok tárulnak fel a szemünk előtt.
A valutaháború szerte a világban javában tart, és múlt pénteken egy új csata kezdődött az ázsiai színtéren, ahol a világ harmadik legnagyobb gazdaságú és egyben az egyik leggyorsabban elöregedő társadalmú országa adta meg a kezdőlövést. Japán jegybankja a Fed leállása után 48 órán belül átvette a stafétabotot és brutális stimulust jelentett be. A vezető jegybankok buborék képzése most már nyilvánvalóan a teljes globális pénzügyi rendszer integritását fenyegeti.
Újabb intravénás belövés az Abenomics zombijának
A jegybank elnökét Kuroda Haruhikót még személyesen a keményvonalas Abe Shinzó miniszterelnök választotta ki a pozícióra. Kuroda tavaly márciusi meghallgatásán elmondta, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy a szigetország kilépjen a másfél évtizede tartó deflációból, amelynek leküzdésére szerinte a jegybank eddig elégtelen eszközöket vetett be. A jegybank múlt pénteki lépésével az eddigi évi 60-70 ezermilliárd helyett 80 ezermilliárd jent, vagyis nagyjából 725 milliárd dollárt fordít eszközvásárlásra. Egyben az állami nyugdíjalap 1,8 ezermilliárd dolláros vagyonának felét a világ részvénypiacai felé tereli - a jelenlegi 12-ről 25-re nő a belföldi részvények és szintén 25 százalékra a külföldi részvények súlya.
Japán jegybankja ezzel a váratlan csomaggal gyakorlatilag nyilvánosan bevallotta, hogy nem igazán működik az ’Abenomics’-nak titulált eddigi gazdaságélénkítő terve. Valóban, a gazdaság durván visszaesett a második negyedévben, az idei GDP reálértékben alacsonyabb, mint a tavalyi év elején és a reálbérek is csökkenek. A csődök száma idén 140 százalékal emelkedett a tavalyi értékhez képest, mivel a gyenge jen száguldó nyersanyag árakhoz vezetett, ez pedig hazavágta a KKV-k profitját.
Pánikot tükröz a lépés
A pénteki lépéssorozat nem tekinthető új stratégiának, sokkal inkább egyszerűen pánikot tükröz. A jegybank már most a japán államkötvények legnagyobb tulajdonosa és a jelenlegi ütem fennmaradása esetén 2018 elejére a teljes államkötvény állomány fele lehet a kezében.
A lépésekkel a jegybank megpróbálja a növekedést újjáéleszteni, a japán jen értékét aláásni és – nem bevallottan – elinflálni a GDP 245 százalékát kitévő államadósságot. Elképesztő, hogy a jegybank hivatalosan 2 százalékos inflációt szeretne látni és közben 0 százalékot fizetni a kötvényeire. Hogy fog ez működni? A válasz pofonegyszerű: sehogy.
Japán aláássa Ázsiát
Az intézkedés hatására a jen pénteken 2,6 százalékot gyengült, a dollárral szembeni 112-es kereszt a hét év óta leggyengébb érték. 2012 közepe óta a jen értékének 40 százalékát elvesztette a dollárral, az euróval és koreai wonnal szemben, míg a kínai jüannal szemben kereken 50 százalékát.
|
| USD/JPY Friss árfolyamok |
A jegybank lépéseiből a befektető határozott konklúziót tud vonni: tűnés a japán valutából. A jegybank ezen brutális csomagja a jen értékének aláásására kereskedelmi sokkot indukál szerte Ázsiában, különösen tekintettel Kínára és Dél Koreára. Az augusztusi kínai adatok már így is a gazdaság gyengeségről tanúskodtak és a relatív erős jüan csak tovább növeli a deflációs feszültséget.
Japán most valójában exportálja deflációs nyomását Ázsia többi része felé, miközben a térség amúgy is a túlkapacitások és a túlzott adósság terhei alatt nyög. Ezen a ponton ki kell emelnünk, hogy az 1998-as ázsiai gazdasági válság gyújtópontja éppen a jen gyors értékvesztése volt.
Meghasadt monetáris tanács
Végezetül kiemelendő, hogy a pénteki döntést középen meghasadva csupán 5-4 arányban szavazta meg a monetáris tanács. Ez felettébb ritka egy ilyen nagy horderejű csomagnál, de mutatja, hogy óriási nyomás van a japán kormányzaton az Abenomics virtuális életben tartására.
Az utókor számára emeljük ki annak a négy tanács-tagnak a nevét, akikben még maradt józan ész és szakmai tisztesség: Yoshihisa Morimoto, Koji Ishida, Takehiro Sato és Takahide Kiuchi.
Káncz Csabajegyzete
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
