A jelek szerint "fogy a gőz" a közép-európai EU-gazdaságokból, bár a bővülési ütem lassulása "nem katasztrofális" - állapították meg a júniusi gyáripari beszerzésimenedzser-indexek (BMI) keddi ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték, hogy a cég által a magyar, a cseh, a lengyel, az orosz és a török gyáriparra kiszámított, súlyozott BMI-átlag a múlt hónapban 49,9-re - vagyis a növekedés és visszaesés mezsgyéjét jelző 50-es elvi küszöbérték alá - csökkent a májusban mért 50,5-ről. A ház által a térségre számolt gyáripari aktivitási mutató 2009 júliusa óta nem volt ilyen alacsony. A cég elemzői szerint a szélesebb térség BMI-jelzőszámának csökkenését jelentős részben a közép-európai gyáripari aktivitás felfutásának lanyhulása magyarázza.
A németek miatt fékezett a magyar ipar
A Capital Economics által a magyar, a cseh és a lengyel feldolgozószektorra külön kimutatott aktivitási mérőszám a térségi átlagnál ugyanis meredekebben, 52,8-ről 51,6-ra esett vissza, bár ez az érték még mindig a növekedési tartományban van. A cég szerint a három gazdaság BMI-átlagának visszaesését rá lehet fogni az ukrajnai válság járványhatásaival kapcsolatos félelmekre, de ennél valószínűbb magyarázat a német aktivitási adatok gyengülése. A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozták, hogy a közép-európai feldolgozóipari vállalatok mélyen integrálódtak a német beszállítói hálózatokba, Ukrajnával és Oroszországgal folytatott kereskedelmük viszont csekély értékű.
A cég szakértői közölték mindazonáltal: visszamenőleges számításaik alapján a három közép-európai gazdaság júniusi BMI-mutatója az ipari termelés átlagosan 5 százalék körüli éves szintű pillanatnyi növekedésének felel meg.
A ház szerint ráadásul az Európai Bizottság ipari bizalmi mérőszáma szorosabb korrelációban van a tényleges aktivitási adatokkal, és ez a bizalmi index azt valószínűsíti, hogy a három térségi EU-gazdaság gyáripari termelésének éves összevetésben számolt bővülési üteme a második negyedévben valamivel 6 százalék felett stabilizálódott.
Mindezt egybevetve a Capital Economics közgazdászai szerint a júniusi adatok arra vallanak, hogy Közép-Európa kilábalása "valamelyest kisebb gőzzel" folytatódott a második negyedévben, és az idei második félév valószínűleg még nehezebbnek bizonyul a térség számára, a legutóbbi adatsor azonban semmiképpen sem nevezhető "katasztrófának".
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a három közép-európai EU-gazdaság új BMI-adatait kommentálva közölték: becsléseik szerint a júniusi és a második negyedév egészére kivetített gyáripari aktivitási mérőszámok arra vallanak, hogy a magyar és a cseh gazdaság növekedési üteme az idei második negyedévben jórészt megegyezett az első negyedévivel, a lengyel gazdaságé viszont valamivel lanyhult az erőteljes első negyedév után.
Csökken az alapkamat, felpörög az infláció
A GS elemzői szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának meghatározó tényezője továbbra is a külső kockázati környezet és az inflációs kilátás lesz. A magyarországi infláció a mostantól számított egy éven belül várhatóan visszagyorsul az MNB 3 százalékos középtávú célszintjére, és emiatt a magyar jegybank valószínűleg már csak "marginális" mértékű kamatcsökkentéseket hajt végre - jósolták keddi értékelésükben a Goldman Sachs londoni szakértői. A ház ennek alapján azt várja, hogy az MNB még 0,10 százalékponttal csökkenti alapkamatát a jelenlegi ciklusban, és a továbbiakban a reálgazdaságba juttatandó pótlólagos likviditásra helyezi át a hangsúlyt.
Más nagy londoni házak azonban ennél jóval agresszívabb enyhítési előrejelzéseket tartanak érvényben. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a legutóbbi, június végi MNB-kamatcsökkentés után közölték: fenntartják azt az előrejelzésüket, hogy az MNB alapkamata az idei harmadik negyedév végére 2,00 százalékig csökken. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői ugyanilyen előrejelzést adtak. Közölték: várakozásuk szerint az MNB szeptemberre 2,00 százalékig csökkenti alapkamatát. Hozzátették: látnak esélyt ennél alacsonyabb kamatmélypont elérésére is, bár értelmezésük szerint a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő üléséről kiadott közlemény inkább arra vall, hogy az enyhítési ciklus 2,00 százalékon, esetleg ezt minimálisan meghaladó szinten áll meg.
Jana Lantratova képviselőt nevezte ki emberi jogi biztosnak csütörtöki plenáris ülésén az orosz parlament alsóháza. 
