A jelek szerint "fogy a gőz" a közép-európai EU-gazdaságokból, bár a bővülési ütem lassulása "nem katasztrofális" - állapították meg a júniusi gyáripari beszerzésimenedzser-indexek (BMI) keddi ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték, hogy a cég által a magyar, a cseh, a lengyel, az orosz és a török gyáriparra kiszámított, súlyozott BMI-átlag a múlt hónapban 49,9-re - vagyis a növekedés és visszaesés mezsgyéjét jelző 50-es elvi küszöbérték alá - csökkent a májusban mért 50,5-ről. A ház által a térségre számolt gyáripari aktivitási mutató 2009 júliusa óta nem volt ilyen alacsony. A cég elemzői szerint a szélesebb térség BMI-jelzőszámának csökkenését jelentős részben a közép-európai gyáripari aktivitás felfutásának lanyhulása magyarázza.
A németek miatt fékezett a magyar ipar
A Capital Economics által a magyar, a cseh és a lengyel feldolgozószektorra külön kimutatott aktivitási mérőszám a térségi átlagnál ugyanis meredekebben, 52,8-ről 51,6-ra esett vissza, bár ez az érték még mindig a növekedési tartományban van. A cég szerint a három gazdaság BMI-átlagának visszaesését rá lehet fogni az ukrajnai válság járványhatásaival kapcsolatos félelmekre, de ennél valószínűbb magyarázat a német aktivitási adatok gyengülése. A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozták, hogy a közép-európai feldolgozóipari vállalatok mélyen integrálódtak a német beszállítói hálózatokba, Ukrajnával és Oroszországgal folytatott kereskedelmük viszont csekély értékű.
A cég szakértői közölték mindazonáltal: visszamenőleges számításaik alapján a három közép-európai gazdaság júniusi BMI-mutatója az ipari termelés átlagosan 5 százalék körüli éves szintű pillanatnyi növekedésének felel meg.
A ház szerint ráadásul az Európai Bizottság ipari bizalmi mérőszáma szorosabb korrelációban van a tényleges aktivitási adatokkal, és ez a bizalmi index azt valószínűsíti, hogy a három térségi EU-gazdaság gyáripari termelésének éves összevetésben számolt bővülési üteme a második negyedévben valamivel 6 százalék felett stabilizálódott.
Mindezt egybevetve a Capital Economics közgazdászai szerint a júniusi adatok arra vallanak, hogy Közép-Európa kilábalása "valamelyest kisebb gőzzel" folytatódott a második negyedévben, és az idei második félév valószínűleg még nehezebbnek bizonyul a térség számára, a legutóbbi adatsor azonban semmiképpen sem nevezhető "katasztrófának".
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a három közép-európai EU-gazdaság új BMI-adatait kommentálva közölték: becsléseik szerint a júniusi és a második negyedév egészére kivetített gyáripari aktivitási mérőszámok arra vallanak, hogy a magyar és a cseh gazdaság növekedési üteme az idei második negyedévben jórészt megegyezett az első negyedévivel, a lengyel gazdaságé viszont valamivel lanyhult az erőteljes első negyedév után.
Csökken az alapkamat, felpörög az infláció
A GS elemzői szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának meghatározó tényezője továbbra is a külső kockázati környezet és az inflációs kilátás lesz. A magyarországi infláció a mostantól számított egy éven belül várhatóan visszagyorsul az MNB 3 százalékos középtávú célszintjére, és emiatt a magyar jegybank valószínűleg már csak "marginális" mértékű kamatcsökkentéseket hajt végre - jósolták keddi értékelésükben a Goldman Sachs londoni szakértői. A ház ennek alapján azt várja, hogy az MNB még 0,10 százalékponttal csökkenti alapkamatát a jelenlegi ciklusban, és a továbbiakban a reálgazdaságba juttatandó pótlólagos likviditásra helyezi át a hangsúlyt.
Más nagy londoni házak azonban ennél jóval agresszívabb enyhítési előrejelzéseket tartanak érvényben. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a legutóbbi, június végi MNB-kamatcsökkentés után közölték: fenntartják azt az előrejelzésüket, hogy az MNB alapkamata az idei harmadik negyedév végére 2,00 százalékig csökken. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői ugyanilyen előrejelzést adtak. Közölték: várakozásuk szerint az MNB szeptemberre 2,00 százalékig csökkenti alapkamatát. Hozzátették: látnak esélyt ennél alacsonyabb kamatmélypont elérésére is, bár értelmezésük szerint a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő üléséről kiadott közlemény inkább arra vall, hogy az enyhítési ciklus 2,00 százalékon, esetleg ezt minimálisan meghaladó szinten áll meg.
Lemondott Aleksandar Vucic. 
