Ízekre szedtek minket az EU pénzügyminiszterei - ezeknek örülne igazán Brüsszel

Inkább az elsődleges munkaerőpiacra kellene koncentrálnunk a pénzügyminiszterek szerint. MTI Fotó: Bugány János

Pénteki luxembourgi tanácskozásuk alkalmával jóváhagyták az Európai Bizottság által készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásokat az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei.

Ez a gazdaságpolitikák összehangolását szolgálni hivatott európai szemeszter kulcsfontosságú állomása. Az ajánlásokat a jövő héten az állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanácsnak is támogatnia kell, mielőtt a pénzügyminiszterek jövő havi brüsszeli ülésükön formálisan is elfogadják azokat.

Erre kell figyelnie hazánknak

Magyarországnak a tanács öt ajánlást fogalmaz meg. Elsőként azt, hogy az úgynevezett középtávú költségvetési cél elérése érdekében idén a GDP 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő kiigazítást hajtson végre.

A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban a kormány idén 2,4 százalékos hiányt jelzett előre, amely 2018-ig fokozatosan 1,6 százalékra csökken, így 2017-ben lenne elérhető az 1,7 százalékos középtávú cél. Ezt a tanács minden tagállam számára meghatározza, ezt kell követniük azoknak az országoknak, amelyek nem állnak túlzottdeficit-eljárás alatt. Az államadósság terén a kabinet idén 74,9 százalékkal számol, 2018-ra pedig 68,9 százalékos államadósságot vár.

Nagy a rizikó

"Az ezeket a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2016-ig nagyjából elfogadható, aztán még kedvezőbben alakul" - foglal állást a tanács, megjegyezve ugyanakkor, nem tartja elég részletesen kifejtettnek a deficitcél elérése érdekében hozandó intézkedéseket, a strukturális hiány és az emelkedő kiadások pedig azt mutatják, hogy fennáll a kockázata, hogy Magyarország jelentősen eltér a középtávú céltól.

Zavar a bankoknál

Az ajánlások a normális hitelezés mielőbbi helyreállítását szorgalmazzák, és azoknak a költségvetési kockázatoknak a mielőbbi mérséklését sürgetik, melyek a bankszektorban tapasztalható megnövekedett állami tulajdonrészből fakadnak.

A tanács rámutat, hogy a bankok hitelezési tevékenységének nagy része támogatott, a jelentős adó- és adminisztratív terhek, valamint a nem teljesítő hitelek nem segítik elő a normális hitelezést.

"Magyarország külső kitettsége és az ebből fakadó pénzügyi kockázatok jelentősen mérséklődtek a devizahitelek nemzeti valutára való átváltásának köszönhetően" - méltatja az intézkedés hatásait a tanács, megjegyezve ugyanakkor, hogy a magas eladósodottság miatt sok a nem fizető adós.

Mellényúltak a hitelesek megmentésével?

A tanács szerint a devizaadósok megsegítésére szánt állami intézkedések többsége nem az igazán bajban lévőket célozta meg.

Elismeri a tanács, hogy a kormány megállapodott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, s több kötelezettséget is vállalt, például az előzetes konzultáció és a bankadó csökkentése terén. Ezek hozzájárulhatnak a pénzügypolitika javításához és kiszámíthatóvá tételéhez.

Méltatja az ajánlás, hogy több intézkedés megnehezítette az adóelkerülők dolgát, itt az online kasszákat és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert nevesíti is a dokumentum, amely a különadók mérséklése mellett az adóelkerülés elleni küzdelem folytatását, az alacsony jövedelműek adóékének csökkentését és a növekedést kevésbé torzító adóztatást javasol.

Közmunkaprogram? Inkább versenyszféra

Pozitívan értékeli az ajánlás a munkaerő-piaci fejleményeket, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően emelkedett a foglalkoztatás. Bírálatot fogalmaz meg a ma elfogadott javaslat viszont a közmunkaprogrammal szemben. Az ajánlás szerint az erre fordított pénzt aktív munkaerő-piaci intézkedésekre kellene fordítani, amelyek segítik az elsődleges munkaerőpiacra való integrációt.

"A program hatástalan és nem hatékony aktív munkaerő-piaci politikának tűnik" - állapítja meg a dokumentum, amely szerint az erre költött pénz más eszközökre fordítása gazdaságilag nagyobb hasznot hozhatna. Az ajánlás annak veszélyére is figyelmeztet, hogy sokan "beragadhatnak" a közmunkába, amely tartósan felválthatja a szociális juttatások rendszerét. Az adatok szerint 2014 első felében csak a közmunkások 13,8 százaléka tudott átlépni az elsődleges munkaerőpiacra.

Szegénység, plázastop, közigazgatás

Ezen a téren az ajánlás megemlíti, hogy több intézkedés született a romák integrációjára, és bár a szegénységi mutatók némileg javulnak, továbbra is aggasztóan magas a szegények aránya, különösen a romák és a gyerekek körében.

A szolgáltatások terén az ajánlás a piacra lépést gátló körülmények leépítését szorgalmazza, példaként a plázastopot említi.

"A közigazgatást, a döntéshozatalt és a közbeszerzéseket érintő korrupció és a transzparencia hiánya továbbra is aggodalomra ad okot. A közbeszerzéseken tapasztalható mérsékelt verseny és a közbeszerzés nélküli megbízások túlzott alkalmazásának gyakorlata 2014-ben is tapasztalható volt" - áll a Magyarországnak címzett ajánlásban.

Ezek mellett a dokumentum a hátrányos helyzetűek, különösen a romák nagyobb bevonását szorgalmazza az oktatás területén.

A pénzügyminiszteri tanácskozást követően az ajánlásokat készítő Európai Bizottság illetékes alelnöke, Valdis Dombrovskis elmondta, hogy a testület idén kevesebb, de fókuszáltabb ajánlást igyekezett megfogalmazni, amely azokat a legjelentősebb reformokat tartalmazza, amelyeket a tagállamok a következő 1-1,5 év alatt megvalósíthatnak.

Az ajánlások megvalósítását később ellenőrzik, de jogi értelemben nem kötelező érvényűek.