|
| Orbán Viktor Angela Merkel |
Az egyik legnagyobb kritikusát fogadja csütörtökön Angela Merkel német kancellár Berlinben, emeli ki a német sajtó Orbán Viktor miniszterelnök látogatásával kapcsolatban. Ezzel arra utalnak, hogy a két politikus néhány éve még gyökeresen más álláspontot képviselt a menekültválság megoldásával kapcsolatban. Miközben Németország több mint másfél millió embert engedett be 2015 óta, addig Magyarország lezárta a határait. Bár azóta a német politika is bekeményített, még ma is jelentős eltérés van az álláspontok között: a német kormány továbbra is hajlandó menekülteket és bevándorlókat befogadni, a magyar kormány viszont továbbra is elzárkózik ettől.
Ulrike Demmer, a német kormány helyettes szóvivője szerint a találkozón bilaterális és európai szintű politikai kérdések, valamint nemzetközi témák kerülnek majd szóba. Német sajtóhírek szerint az egyik legfőbb téma a menekültpolitika lesz.
Orbán Viktor szerdán már találkozott Wolfgang Schäuble-vel, a német alsóház (Bundestag) elnökével, valamint Horst Seehofer német belügyminiszterrel, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével. Utóbbi megbeszélésen úgy fogalmazott: Magyarország nem tud és nem is akar visszafogadni senkit, de kész segíteni abban, hogy az illegális bevándorlókat visszaszállítsák Görögországba.
Orbán diktálná a menetrendet
A magyar kormányfő arra hajlandónak mutatkozik, hogy tárgyaljon a német kancellárral egy kétoldalú menekültügyi megállapodásról. A menetrendet viszont ő szabná meg. „A sorrend csak a következő lehet: tárgyalások Németország és Ausztria között, azután tárgyalások Ausztria és Magyarország között. És csak a végén – ha már valóban tisztázódott a német álláspont – következhetnek a tárgyalások Magyarország és Németország között” – mondta a magyar kormányfő a német Bildnek.
A kérdés azért került ismét a középpontba, mert a német kormány a déli határvédelem szigorítására készül, és tranzitközpontokat állítana fel az osztrák-német határon. Erről a napokban állapodott meg Horst Seehofer belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió elnöke és Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió vezetője.
Horst Seehofer szerint a központokban maximum 48 óráig tarthatnák a menedékkérőket. Ez idő alatt kiderítenék, hogy regisztrálták-e már magukat más uniós országban. Ha igen, akkor nem léphetnének be Németországba, hanem visszaküldenék őket az adott országokba, amelyekkel kétoldalú megállapodásokat kívánnak kötni.
Nem lesz szögesdrót
„Nincs szó őrizetbe vételről, sem szögesdrótról vagy hasonlóról” – mondta Seehofer a német N-TV-nek. A koalíciós partner szociáldemokraták egyelőre nem hagyták jóvá a megállapodást. Kikötötték például, hogy a táborok nem lehetnek zártak, azaz nem tarthatják fogva bennük a menedékkérőket.
Az osztrák kormány a német tervekre válaszul bejelentette, hogy megerősíti déli határai védelmét. Sajtóhírek szerint – német mintára – tranzitközpontokat állítana fel az osztrák-szlovén és az osztrák-olasz határnál. Bécs gyakorlatilag attól tart, hogy kétoldalú megállapodások hiányában a menedékkérők náluk ragadnának. (Olaszország például nem hajlandó ilyen megállapodásra.) Seehofer csütörtökön egyeztet majd a kérdésben Béccsel.
Orbán Viktor kedd este telefonon tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral is. A magyar kormányfő megerősítette, hogy Magyarország semmilyen kétoldalú megállapodást nem köt Németországgal, amíg Ausztria és Németország között nem születik megállapodás.
Ki akar ide jönni?
Kérdéses ugyanakkor, hogy a német szigorítás érintené-e egyáltalán Magyarországot. A menedékkérőknek ugyanis az uniós jog alapján abban az országban kell beadni a kérelmüket, ahol beléptek az EU területére. Olyan menedékkérő (a földrajzi adottságok miatt) nincs, aki Magyarországon lépett volna be – ezt Orbán Viktor is megerősítette az osztrák kancellárnak. Tehát ez alapján nincs kit visszaküldeni Németországból. Másrészt Magyarország korábban is inkább tranzitország volt, semmint célország: a legtöbb menekült és bevándorló amúgy sem akart idejönni.
Az Európába irányuló ellenőrizetlen migráció megállítását és az Európai Unió határain kívül eső regisztrációs központok (hotspot) létrehozását sürgetik. 
