TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Eljött a nap, amikor egy nép, pontosabban annak egy, a szabadságot már de facto elnyert része kinyilvánítja véleményét arról, hogy önálló, független országban kívánnak-e élni. A helyzet nem egyszerű: a szomszéd országok ellenségesek, a nemzetközi közösség húzná az időt, igaz, már 100 éve húzza. Ha lesz új ország, nem lesz könnyű dolga.

Az utóbbi időben nem ritka, hogy egy nép szavaz arról, milyen formában akar a továbbiakban élni, külön országban, vagy abban, amelyiknek éppen részét képezi. Kanadában többször szavazott a franciául beszélő Quebec tartomány, és ha nem is nagy többséggel, de úgy döntöttek, hogy jó nekik Kanada. A skótoknak is lehetőséget adott David Cameron brit miniszterelnök, és nekik is megfelelt, hogy britek maradjanak, bár ha nagyobb országuk kilép az EU-ból, lehet, hogy másként döntenek majd.

Amit szabad Jupiternek?

Volt viszont egy olyan népszavazás is, amihez nem járult hozzá Szerbia, melyből kiszakadt a nép, a nemzetközi közösség egy része mégis keresztülvitte: ez volt Koszovó. Azóta a függetlenedni vágyó népek úgy érzik, hogy ehhez nekik is joguk van, dönthetnek sorsukról, akkor is, ha ezt a régi ország tűzzel-vassal akadályozza. A ma szavazó iraki kurdoknál is ez a helyzet: Irak a saját alkotmányára hivatkozik, sőt, az egy héttel később szavazó Katalónia esetében Spanyolország hivatkozik a spanyol alkotmányra.

Erre viszont joggal kérdezik a szavazni óhajtó népek: a spanyol és az iraki alkotmány számít, a szerb nem? Kettős mérce van, még a 21. században is? És hát lássuk be, igazuk van. Persze azoknak az országoknak is igazuk van, aki nem akarják, hogy leváljon belőlük egy darab. Kényes helyzet, jó megoldás nincs, az egyetlen szerencse, hogy Európában és a Közel-Keleten már csak kevés hazátlan nép van, így a folyamat már nem fog lavinává terebélyesedni.

Az elmúlt 100 év

Az iraki kurdok esete speciális, ha valakinek, nekik tényleg jár a lehetőség, hogy döntsenek. 100 éve az összes kurd reménykedett, hogy országuk lehet, hisz az első világháborúba belépő Amerika a wilsoni elveket hirdette, miszerint minden népet megillet az önrendelkezés. Ebből aztán semmi nem lett, Amerika hazament a béketárgyalások elején, az európai nyertes hatalmak döntöttek a békéről. Kurdisztán esetében tervezték az önálló országot, aztán mégis elvetették, maradt a szégyenletes Sykes-Picot egyezmény, egy igazi imperialista béke, ami az ottomán birodalom alól felszabadult arab és kurd területeken mesterséges, természetellenes államalakulatokat hozott létre, mint Irak és Szíria, és a kurdok egy részét beletuszkolta a két arab többségű új államba.

A második világháborúig ezek brit és francia kvázi gyarmatok voltak, de utána függetlenné váltak, jöttek a diktatúrák, hisz csak azokkal lehetett egyben tartani őket. Különösen Szaddam Husszeiné volt brutális Irakban, gyötörte is a kurdokat, egyik városukban mérgesgázzal gyilkolta a polgári lakosságot 1988-ban. Szaddam megdöntése után viszonylagos nyugalom következett: névlegesen Irak részeként, a lényeges kérdésekben önálló államként üzemelhettek. Aztán megjelent 3 éve az Iszlám Állam, Irak és Szíria szunnita részeit ellenállás nélkül elfoglalta, a kurdok viszont rögtön sikeresen vették fel vele a harcot, és saját területükön kívül nagy arab területek felszabadításában is részt vettek, sőt, Kirkuk város közelében, Hawijánál épp most is ezt teszik: a népszavazás ellenére az iraki hadsereg és a kurd pesmerga haderő egyeztetett, hogyan számolják fel az Iszlám Állam körülkerített utolsó darabját, amely még határos a kurd területekkel.

Az ellenzők

Az iraki kurdok tehát mindenhogy megértek a függetlenségre, hisz még ki is harcolták azt, sőt még segítették is Irakot, hogy az kimásszon a slamasztikából. Irak persze csendesen morog, hogy az alkotmány, meg hogy baj lesz, de valószínűleg vele lesz a legkevesebb gond, örül, ha megszabadul az Iszlám Államtól, és valahogy pacifikálni tudja saját szunnita arab kisebbségét. A nagyobb gondot Törökország és Irán jelenti, akiknél ott a kurdok többi része, és félnek, hogy majd az övéik is ki akarnak szakadni. Pedig van már számukra is kedvező működő megoldás: Azebjadzsán is önálló ország lett, az Iránban élő nagyszámú azeri mégis békésen él Iránban.

Igazán nagy bajban Amerika van: neki barátja Törökország is, a kurdok és Irak is, utóbbi kettőt fegyverekkel látja el és segíti az Iszlám Állam elleni harcban, előbbi pedig NATO-szövetségese. Így ha lesz független Kurdisztán, és szomszédai rá akarnának rontani, mint annak idején a megalakuló Izraelre, kénytelen lesz valahogy lecsendesíteni őket. megint lesz feladata Tillerson külügyminiszternek, aki rendkívül diplomatikus, jó tárgyalópartner, a Katar elleni hisztit és le tudta valahogy csillapítani.

A szomszédság

Így ha háború nem is lesz, előfordulhat, hogy szomszédai gazdaságilag akarják megfojtani az új országot, bár ez nekik is fájdalmas, egyrészt mert jelenleg virulnak a kurd-török és a kurd-iráni kereskedelmi kapcsolatok, másrészt saját kurd népességük is megorrolhat rájuk, ha gyötörni kezdik nemzettestvéreiket. A legvalószínűbb, hogy gazdaságilag legkönnyebben pont Irakkal tudna szót érteni az elszakadt terület, mert most esetleg összehoznák, amit 14 éve elterveztek, de nem sikerült: Irakon keresztül adnák el a kurd olajat, és ennek hasznán valamilyen mértékben megosztoznának.

Ha az igenek nyernek, ígéretei szerint a kurd vezetés nem ront azonnal a falnak, tárgyalásokat kezdeményez Irakkal a békés megoldásról. Az sem kizárt, hogy független országként létrehoznak valamiféle látszólagos államszövetséget, ami a környező országokat megnyugtatja, de azért a Kurd köztársaság is felkerülhet a térképekre, polgárai pedig iraki helyett saját országok útlevelével utazhatnak.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Már a first lady is arra kéri Donald Trumpot: ismerje el a vereségét
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 18:07
Miközben Donald Trump ma is elcsalt választásról posztolgat a Twitteren, már közvetlen környezetében is egyre többen javasolják neki: ismerje el a vereséget. 
Makro / Külgazdaság PDSZ: a szülők ne vigyék iskolába, óvodába a gyerekeket!
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 17:47
Erősödik a társadalmi nyomás a kormányon: a Pedagógusok Demokratikus Szervezete vasárnapi közleményében arra kéri a szülőket, hogy ne küldjék óvodába, iskolába a gyermekeket.
Makro / Külgazdaság Tényleg vissza kell fizetni négy hónapnyi katát? Itt a NAV válasza
Baka F. Zoltán | 2020. november 8. 15:34
Felröppent a hír, hogy ha nincs számla, nem jár a támogatás a járványhelyzetben. Az adóhivatal válasza árnyalja a képet.
Makro / Külgazdaság Végül ez is eljött: Orbán Viktor gratulált Joe Bidennek
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 11:28
Gratuláló levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnök Joe Bidennek - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap délelőtt.
Makro / Külgazdaság Lecsap a rendőrség a maszktagadókra - 13 helyet már bezártak
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 11:11
A vasárnap délelőtt közzétett friss koronavírus-statisztikákból nem csak az derült ki, hogy csúcsot döntött az aktív fertőzöttek napi emelkedésének száma: a rendőrségi intézkedéseket is összegezte az operatív törzs tájékoztatása. 13 helyet már bezártak, egy nap alatt 243 maszktagadót csíptek el.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor levelet írt: arra készül, hogy megvétózza az EU költségvetését
MTI | 2020. november 8. 10:41
A mandiner.hu információi szerint a magyar miniszterelnök kész megvétózni az európai uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Orbán Viktor miniszterelnök erről levelet is írt az EU német soros elnökségének a portál szerint.
Makro / Külgazdaság Biden elárulta, mi lesz az első dolga megválasztott elnökként
MTI | 2020. november 8. 10:14
Kétpárti együttműködést szorgalmazott és a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta Joe Biden szombat éjjel a Delaware államban lévő Wilmingtonban mondott beszédében, első feladataként pedig a járvány elleni küzdelmet jelölte meg.
Makro / Külgazdaság A hatezret közelíti a kórházban ápolt koronások száma - nagy ugrás az aktív fertőzötteknél
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 09:50
Eddig még sosem nőtt egy nap alatt ekkorát az aktív fertőzöttek száma. Több mint 400-an vannak lélegeztetőgépen, közelíti a 6 ezret a kórházban ápoltak száma.
Makro / Külgazdaság Özönlenek a gratulációk Bidenhez - máris látszik, hogy nagyon nehéz idők jönnek az amerikai-magyar kapcsolatokban
Privátbankár.hu / MTI | 2020. november 8. 08:49
 A világ vezető politikusai gratuláltak a hétvégén Joe Biden demokrata párti elnökjelöltnek és Kamala Harris alelnökjelöltnek az amerikai elnökválasztáson elért sikerükhöz. Aki a republikánus jelöltnek szurkolt, előbb-utóbb az is gratulál a megválasztott elnöknek - Szlovéniában tagadják már csak Trump vereségét. Frissítés: vasárnap késő délelőtt Orbán Viktor is feliratkozott a gratulálók listájára.
Makro / Külgazdaság Joe Biden és Izrael – megjött az első mélyütés
Káncz Csaba | 2020. november 8. 06:04
Joe Biden egy „életképes” palesztin állam megteremtését tűzte ki célul és terveiben kimondottan ellenez bármifajta „egyoldalú cselekvést”.  Izrael az amerikai elnökválasztás napján ledózerolt egy palesztin települést Ciszjordániában.  Káncz Csaba jegyzete
Friss
hírlevél