A Businesseurope szerint az euró megerősítése létfontosságú a gazdasági növekedés beindítása és a határokon átívelő befektetések szempontjából egyaránt. A közös valuta megerősítése azonban önmagában nem elégséges. A nemzeti szintű strukturális gazdasági reformok és a fiskális egyensúly megteremtése minden tagország számára komoly kihívást jelent 2012-ben, ezen intézkedések nélkül pedig elképzelhetetlen a gyors gazdasági fellendülés Európában. Az elmúlt évben a közkiadások terén, illetve a pénzügyi stabilitás megteremtésében történtek jelentős előrelépések, ugyanakkor a befektetések és a produktivitás szintjének növelésére csak kevés sikeres példát láthatunk az Unió tagországaiban.
Az idei felmérésben a tagállamok munkaadói szervezeteit arról is megkérdezték, 2012-ben mely területeken látják elkerülhetetlennek az átfogó reformok elindítását. A kutatásban részt vevő szervezetek 2012-ben az első három helyen a közkiadások szintjét, irányait, az adópolitikai változásokat, illetve a nyugdíj- és egészségügyi kiadások rendszerének átalakítását említették. Érdekesség, hogy 2011-ben az adózással kapcsolatos reformok iránti igény közel sem jelent meg ennyire markánsan.
Produktivitás és befektetések – Európa gazdasága a fő versenytársai (USA, Japán, Kína) mögött több tekintetben is lemaradóban van. Különösen aggasztó a K+F költések szintjének uniós szintű alakulása. Magyarország a GDP-hez viszonyított K+F költést tekintve a 18. helyet, a magánbefektetések szempontjából pedig a 15. helyet foglalja el az EU-ban, míg a produktivitás esetében a 22. helyen áll.
Kereskedelem és versenyképesség – Az Unió kereskedelmi politikájában a fő hangsúly a piacbarát közösségi jogszabályok megalkotásán, a feltörekvő piacokhoz és a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosításán van. Ezen a területen Magyarország kiemelkedően teljesített, hiszen több export-mutató terén is a legjobban teljesítő 5 tagország között helyezkedünk el.
A munka világa – A válság talán ezt a területet érintette leginkább Európa-szerte. A fellendülés érdekében rugalmas foglalkoztatási és a munkaerő mobilitását elősegítő szabályokra lenne szükség nemzeti és közösségi szinten is. Sajnálatos módon a 32 elemű listában (az EU tagállamok mellett az USA, Norvégia, Svájc, Japán és Izland is helyet kapott) a foglalkoztatás szintjét vizsgálva az utolsó helyet foglaljuk el. A 15-24 év közötti munkavállalók esetében az utolsó előtti, míg az 55-64 éves korcsoportban a 30. helyre került Magyarország. A munkanélküliséget tekintve a szintén nem túl kedvező 24. helyet sikerült elérnünk.
Közkiadások, államadósság és költségvetési pálya – Az Európai Unió az elmúlt másfél évben számos olyan szabályt alkotott, amely éppen a fenntartható költségvetési egyensúly szigorúbb kikényszerítésére irányult. Magyarország az államadósság GDP-hez viszonyított mértékét tekintve a 20. helyet foglalja el az összesített listában, ugyanakkor a költségvetési hiány tekintetében csak Norvégia előzi meg hazánkat, míg az adóterhelést illetően a 15. helyet foglaljuk el.
Pénzügyi szektor stabilitása - A válság hatására számos új szabályozó eszközt vezettek be a pénzügyi szektorban. Uniós és hazai szinten is fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a szigorúbb szabályozási környezet ne vesse vissza a pénzügyi intézmények hitelkihelyezési hajlandóságát annyira, ami már veszélyezteti a növekedési kilátásokat. A pénzügyi szektort érintő mutatókban Magyarország szintén a hátsó régióban található.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
