Európai családi vállalkozások és nagy egyesült államokbeli befektetők csörgették meg az elmúlt hónapokban Abhay Agarwal, a mumbai Piper Serica Advisors tanácsadó cég alapkezelő menedzserének telefonját – derült ki a CNN riportjából. Ez meglepő változás a korábbi évekhez képest.
A szakember úgy érzi, először fordul elő, hogy az érdeklődés komoly. Olyanokat kérdeznek például, hogy biztonságban lehetne-e a pénzük Indiában. Vagy azt, hogy érvényesül-e a jog uralma a pénzügyi befektetések esetén? Azt is firtatják, hogy a tanácsadó szerint elérhet-e az odavitt pénz olyan hozamokat, amilyeneket Kínában a 2000-es évek elején elért?
Jön-e a folytatás?
A három évtizedes pénzügyi gyakorlattal rendelkező Agarwal alapvető újdonságnak látja, hogy hosszú távú befektetési lehetőségeket keresők fordulnak hozzá. Nem egyéves üzletben gondolkodnak, hanem akár tíz évre Indiába vinnék a pénzüket.
Az érdeklődés nem csoda. A Refinitiv adatszolgáltató cég szerint az ország tőzsdéinek értéke november végén átlépte a 4000 milliárd dolláros szintet, ami 1388 billió forintnak felel meg. A két tőzsdén (National Stock Exhange of India, NSE és BSE, korábban Bombay Stock Exchange) akkora a forgalom, hogy világ börzéinek rangsorában átvették a hetedik helyet a hongkongi tőzsdétől – derült ki a World Federeation of Exhanges tőzsdeszövetség adataiból.
A következő hónapokban ugyanakkor nem feltétlenül folytatódik a hegymenet. Indiában parlamenti választások lesznek 2024 áprilisában és májusában (ez ott a nehezen legyőzhető nagy távolságokra lévő kisebb közösségek elérése miatt több héten át tart), ami politikai bizonytalanságot okoz. Igaz, várhatóan a jelenlegi kormány marad hatalmon.
A kockázatok a következők. A fogyasztásuk bővítését az inflációs környezetben sokszor hitelekből fedezte a lakosság, de ennek vége lehet. A másik oldalon a kormányzati költekezés nem tudja kompenzálni ezt a hatást, mert az indiai állam eléggé eladósodott. Végül a munkahelyteremtés is visszafogott lehet a kisvállalkozások halvány teljesítménye miatt. Márpedig ezek a fő foglalkoztatók az országban, nem pedig a tőzsdén lévő nagyvállalatok.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
