| A litvánok már jövőre Litvánia esetében a bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok pénzügyminiszterei tegyék lehetővé, hogy 2015. január 1-jén bevezesse az eurót. A döntést a pénzügyminiszterek a bizottság várakozása szerint júliusban hozhatják meg, miután a kérdésben állást foglal majd az Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament is. |
Ami jó hír
A jelentés szerint Magyarországon az infláció, a hosszú távú kamatláb és a költségvetési hiány is alacsonyabb a küszöbértéknél, az államadósság stabil, az ország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt - így ezeknek a feltételeknek megfelel.
Ami rossz hír
A bizottság szerint Magyarországnak jogi téren van pótolni valója, valamint legalább két évvel az euró bevezetése előtt csatlakoznia kell az európai árfolyam-mechanizmushoz.
Az infláció is megfelelő
Az árstabilitást illetően a bizottság szerint Magyarországon az áprilist megelőző 12 hónapban a pénzromlás kereken 1 százalékos volt, ami jóval alacsonyabb a jelenlegi 1,7 százalékos tűréshatárnál. Ezen a téren az elvárás az, hogy az infláció maximum 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációval rendelkező uniós tagállam átlaga.
A brüsszeli testület szerint a magyar infláció a következő hónapokban is alacsony marad, az idén egész évben 1 százalékos lesz, de jövőre a jegybanki inflációs cél közelébe, 2,8 százalékra emelkedik.
És az államháztartás?
Brüsszel az államháztartás helyzetét is megfelelőnek tartja. A költségvetési deficit tavaly előtt és tavaly is jelentősen a 3 százalékos küszöb alatt volt, az idén várhatóan 2,9, jövőre pedig 2,8 százalék lehet, míg az államadósság 2015-ben a bruttó hazai termék (GDP) 79,5 százaléka lehet a 2013-as 79,2 százalékkal szemben.
A hosszú távú kamatláb esetében az az elvárás, hogy az legfeljebb két százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációval rendelkező ország átlagánál. A küszöbérték jelenleg 6,2 százalék, a 10 éves lejáratú magyar államkötvények után fizetendő hozam pedig a határérték alatt van, 5,8 százalék körüli. A mutató az elmúlt háromnegyed évben némileg emelkedett, de nem szakadt el jelentősen átlagtól - áll a brüsszeli elemzésben.
Jogi aggályokat látnak
Nem tesznek eleget viszont teljes mértékben a magyar jogszabályok a közös pénz bevezetéséhez. A bizottság a jegybanktörvénynek a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét szabályozó passzusait kifogásolja, és nem tartja megfelelőnek a monetáris finanszírozást tiltó paragrafusokat, valamint azokat az előírásokat, amelyek az MNB-nek az európai központi bankok rendszerébe való beilleszkedését szabályoznák az euró bevezetése esetén.
Nem felel meg Magyarország az árfolyam-stabilitási feltételnek sem, elsősorban azért, mert Magyarország nem tagja az európai árfolyam-mechanizmusnak. Ehhez az euró bevezetését megelőzően legalább két évvel kell csatlakozni, a mechanizmus a rögzített euró árfolyamhoz képest maximum 15 százalékos árfolyam-ingadozást engedélyez.
Mi a helyzet a forinttal?
A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a forint árfolyama az elmúlt években változékony volt, 2012 második felében viszonylag stabilan tartotta magát, majd 2013 elején 6 százalékot gyengült. Az év további részében az euróhoz viszonyított árfolyam stabilan a 290-300 forintos sávban maradt, majd az év végén valamivel 300 forint fölé gyengült, és azóta is ezen a szinten van.
Ebben is rosszabbak vagyunk
A bizottság szakemberei egyéb tényezőket is górcső alá vettek, így azt is, megállapították, hogy Magyarország magas szinten integrálódott az euróövezet piacaiba a kereskedelmi és befektetési területen, az üzleti környezet terén viszont rosszabbul teljesít az eurózóna országainál.
Még várnak a bejelentéssel. 
