Rakétákkal támadták Libanon területéről Izrael északi részét. Az izraeli tüzérség lövéseket adott le, válaszul a rakétatámadásra
Rakétákkal támadták Libanon területéről Izrael északi részét - közölték reggel izraeli katonai illetékesek.
A meg nem nevezett források szerint 3 vagy 4 rakéta csapódott be Galilea nyugati felében, Naharija körzetében, mintegy 5 kilométerre a libanoni határtól. Az izraeli közrádió úgy tudja, hogy a támadásban ketten megsebesültek.
Az izraeli tüzérség lövéseket adott le, válaszul a rakétatámadásra - közölte a hadsereg szóvivője. A szóvivő szerint azokat a helyeket lőtték, ahonnan a rakétákat indították. Más katonai források arról számoltak be, hogy a támadók Libanonban működő palesztin fegyveresek voltak, és valószínűleg "elszigetelt akcióról" van szó.
Libanoni biztonsági erők is megerősítették, hogy öt izraeli lövedék csapódott be az ország déli területeire, hírt adott róla a libanoni köztelevízió és a Hezbollah síita fegyveres szervezet csatornája is. Áldozatokról eddig nem érkezett jelentés.
Az izraeli hadsereg a Gázai övezet elleni légi offenzíva kezdete óta riadókészültségben volt a libanoni síita Hezbollah szervezet várható rakétatámadásai miatt.
Közben a Gázai övezetből is hat rakéta csapódott be Izrael déli városaiban.
Csütörtökre virradóra legalább 40 célpontot bombáztak az izraeli harci gépek a Gázai övezetben - közölte a palesztin polgári védelem. A légi támadások célpontja elsősorban az Egyiptommal határos Rafah városa volt, ahol a fegyvercsempészek által használt alagutak találhatók. Ugyancsak bombázták a terület legnagyobb déli települését, Hán Juniszt, a Hamász palesztin iszlamista szervezet egyik bástyáját.
A szemtanúk szerint a támadásoknak, amelyeknek tényét az izraeli hadsereg is megerősítette, nem voltak áldozatai.
Nem tudnak megegyezni az ENSZ BT-ben
Szerdán újabb eredménytelen napot zárt az ENSZ Biztonsági Tanácsa: a számtalan egyeztetés ellenére sem sikerült megállapodni arról, hogy határozattal vagy nyilatkozattal segítsék-e elő a gázai övezeti válság rendezését.
Csütörtökre összehívta az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülését Miguel D´Escoto, a világszervezet legfőbb szervének soros elnöki tisztségét betöltő Nicaragua ENSZ-nagykövete. Condoleezza Rice amerikai, David Miliband brit és Bernard Kouchner francia külügyminiszter megpróbál dűlőre jutni arab kollégáival, s ezért mindhárman úgy döntöttek, hogy mégsem utaznak haza szerdán New Yorkból.
"Úgy gondoljuk, hogy még maradt munka. Meghosszabbítjuk itt-tartózkodásunkat" - mondta Rice újságíróknak azt követően, hogy a nyugati és az arab külügyminiszterek sűrű konzultációkat folytattak annak eldöntésére, hogy a Biztonsági Tanács miként reagáljon a Gáza övezet ellen indított, a Hamász palesztin radikális mozgalmat célzó izraeli katonai műveletekre. Miliband hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanácsnak egységesen kell kiállnia.
A BT-ben szerda délután két dokumentumot köröztettek. Az egyik az azonnali tűzszünetet követelő határozati javaslat, amelyet Líbia terjesztett elő az arab országok nevében. A másik egy Franciaország, Nagy-Britannia és Egyesült Államok által kidolgozott nyilatkozat, amely az új egyiptomi tűzszüneti terv támogatását célozza, s amely egyszerűen "egy azonnali és tartós tűzszünet" fontosságára helyezi a hangsúlyt.
Az arab országok, köztük a nagy befolyással rendelkező Szaúd-Arábia is, a kötelező érvénnyel bíró határozat mielőbbi elfogadása mellett kardoskodik, amit a líbiai javaslat Izrael-ellenességére hivatkozva az Egyesült Államok és más nyugati országok nem támogatnak. Az arab országok viszont a nem kötelező jellegű nyilatkozatot tartják elégtelennek, és szavazásra akarják vinni a líbiai indítványt, lehetőleg már csütörtökön.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. december 23. 05:46
Az idei év egyik legmeghatározóbb globális gazdasági kihívását a Donald Trump által elindított és kiszélesített kereskedelmi háború jelentette. Az amerikai elnök áprilisban mindenkire ráijesztett az első vámtételek meghatározásával, de a kétoldalú tárgyalások elindulásával lecsillapodtak a kedélyek. A globális kereskedelem azonban már nem lesz ugyanolyan, mint Trump előtt volt. A Klasszis Podcast vendége Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.
A hétfői tüntetés este 8 óráig tart, de kedden visszatérhetnek Budapest útjaira a dudáló kamionosok. A kormánytól többek között azt követelik, hogy az útdíjat ne akkora mértékben emeljék meg, mint amiről Lázár János beszélt.
A tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja az Európai Bizottság a Tanácsnak, hogy újabb szakaszba léptesse a túlzottdeficit-eljárást. Eközben a kormány a GDP 2,2 százalékának megfelelő pénzt osztogat el.
Hétfőn délután megérkezett a Hősök terére a kamionos tüntetés konvoja. A térre azonban a rendőrség csak ötven járművet enged be, a többiek másfelé indulhatnak.
Rakétákkal támadták Libanon területéről Izrael északi részét. Az izraeli tüzérség lövéseket adott le, válaszul a rakétatámadásra 
Párbeszédre kényszerítették a minisztériumot. 
