Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
Rakétákkal támadták Libanon területéről Izrael északi részét. Az izraeli tüzérség lövéseket adott le, válaszul a rakétatámadásra
Rakétákkal támadták Libanon területéről Izrael északi részét - közölték reggel izraeli katonai illetékesek.
A meg nem nevezett források szerint 3 vagy 4 rakéta csapódott be Galilea nyugati felében, Naharija körzetében, mintegy 5 kilométerre a libanoni határtól. Az izraeli közrádió úgy tudja, hogy a támadásban ketten megsebesültek.
Az izraeli tüzérség lövéseket adott le, válaszul a rakétatámadásra - közölte a hadsereg szóvivője. A szóvivő szerint azokat a helyeket lőtték, ahonnan a rakétákat indították. Más katonai források arról számoltak be, hogy a támadók Libanonban működő palesztin fegyveresek voltak, és valószínűleg "elszigetelt akcióról" van szó.
Libanoni biztonsági erők is megerősítették, hogy öt izraeli lövedék csapódott be az ország déli területeire, hírt adott róla a libanoni köztelevízió és a Hezbollah síita fegyveres szervezet csatornája is. Áldozatokról eddig nem érkezett jelentés.
Az izraeli hadsereg a Gázai övezet elleni légi offenzíva kezdete óta riadókészültségben volt a libanoni síita Hezbollah szervezet várható rakétatámadásai miatt.
Közben a Gázai övezetből is hat rakéta csapódott be Izrael déli városaiban.
Csütörtökre virradóra legalább 40 célpontot bombáztak az izraeli harci gépek a Gázai övezetben - közölte a palesztin polgári védelem. A légi támadások célpontja elsősorban az Egyiptommal határos Rafah városa volt, ahol a fegyvercsempészek által használt alagutak találhatók. Ugyancsak bombázták a terület legnagyobb déli települését, Hán Juniszt, a Hamász palesztin iszlamista szervezet egyik bástyáját.
A szemtanúk szerint a támadásoknak, amelyeknek tényét az izraeli hadsereg is megerősítette, nem voltak áldozatai.
Nem tudnak megegyezni az ENSZ BT-ben
Szerdán újabb eredménytelen napot zárt az ENSZ Biztonsági Tanácsa: a számtalan egyeztetés ellenére sem sikerült megállapodni arról, hogy határozattal vagy nyilatkozattal segítsék-e elő a gázai övezeti válság rendezését.
Csütörtökre összehívta az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülését Miguel D´Escoto, a világszervezet legfőbb szervének soros elnöki tisztségét betöltő Nicaragua ENSZ-nagykövete. Condoleezza Rice amerikai, David Miliband brit és Bernard Kouchner francia külügyminiszter megpróbál dűlőre jutni arab kollégáival, s ezért mindhárman úgy döntöttek, hogy mégsem utaznak haza szerdán New Yorkból.
"Úgy gondoljuk, hogy még maradt munka. Meghosszabbítjuk itt-tartózkodásunkat" - mondta Rice újságíróknak azt követően, hogy a nyugati és az arab külügyminiszterek sűrű konzultációkat folytattak annak eldöntésére, hogy a Biztonsági Tanács miként reagáljon a Gáza övezet ellen indított, a Hamász palesztin radikális mozgalmat célzó izraeli katonai műveletekre. Miliband hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanácsnak egységesen kell kiállnia.
A BT-ben szerda délután két dokumentumot köröztettek. Az egyik az azonnali tűzszünetet követelő határozati javaslat, amelyet Líbia terjesztett elő az arab országok nevében. A másik egy Franciaország, Nagy-Britannia és Egyesült Államok által kidolgozott nyilatkozat, amely az új egyiptomi tűzszüneti terv támogatását célozza, s amely egyszerűen "egy azonnali és tartós tűzszünet" fontosságára helyezi a hangsúlyt.
Az arab országok, köztük a nagy befolyással rendelkező Szaúd-Arábia is, a kötelező érvénnyel bíró határozat mielőbbi elfogadása mellett kardoskodik, amit a líbiai javaslat Izrael-ellenességére hivatkozva az Egyesült Államok és más nyugati országok nem támogatnak. Az arab országok viszont a nem kötelező jellegű nyilatkozatot tartják elégtelennek, és szavazásra akarják vinni a líbiai indítványt, lehetőleg már csütörtökön.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) rekordmennyiségű olajtartalékot szabadít fel, hogy ellensúlyozza az iráni konfliktus hatását az energiapiacokra – jelentette be szerdán a párizsi székhelyű szervezet.
A közel-keleti háború ismét egy olyan problémát hozhat felszínre, amiről azt gondolhattuk Európában, hogy már nem igazán kell vele foglalkoznunk: ez pedig az infláció. A globális energiaárak emelkedésének másodkörös hatásai az élelmiszerpiacra is lecsaphatnak, ami miatt az Európai Központi Bank akár a kamatemelést is fontolóra veheti a következő ülésén. Eközben a magyar infláció közel tízéves mélypontra süllyedt, de a külső környezetből fakadó kockázatok is megsokasodtak.
Oroszország külkereskedelmi többlete 7,7 milliárd dollár volt januárban, 7,2 százalékkal kisebb a tavaly januárinál – áll a vámhivatal szerdai közleményében.
Visszaadja a NAV az ukránoknak azokat a pénzszállító járműveket, amelyeket múlt héten az ukrán állami takarékbank alkalmazottaival szemben végrehajtott akció során foglaltak le a magyar szervek.
Idén már egy 3 milliárd euró értékű eurókötvény- és egy 1,2 milliárd dollár értékű dollárkötvény-kibocsátáson is túl van az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezzel a 2026-ra tervezett nettó devizafinanszírozási tervének több mint 60 százalékát teljesítette az ÁKK. A magyar államadósság devizaaránya növekszik, ezért is lenne fontos a stabilan tartott forint. A közel-keleti háború viszont közbeszólhat.
A kormány döntése értelmében márciustól magasabb hitelösszeggel és hitelkiváltási lehetőséggel igényelhetik a hazai kis- és közepes vállalkozások a fix 3 százalékos hitelt.
Rakétákkal támadták Libanon területéről Izrael északi részét. Az izraeli tüzérség lövéseket adott le, válaszul a rakétatámadásra 
Vegyesen zártak szerdán a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
