Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Rakétákkal támadták Libanon területéről Izrael északi részét. Az izraeli tüzérség lövéseket adott le, válaszul a rakétatámadásra
Rakétákkal támadták Libanon területéről Izrael északi részét - közölték reggel izraeli katonai illetékesek.
A meg nem nevezett források szerint 3 vagy 4 rakéta csapódott be Galilea nyugati felében, Naharija körzetében, mintegy 5 kilométerre a libanoni határtól. Az izraeli közrádió úgy tudja, hogy a támadásban ketten megsebesültek.
Az izraeli tüzérség lövéseket adott le, válaszul a rakétatámadásra - közölte a hadsereg szóvivője. A szóvivő szerint azokat a helyeket lőtték, ahonnan a rakétákat indították. Más katonai források arról számoltak be, hogy a támadók Libanonban működő palesztin fegyveresek voltak, és valószínűleg "elszigetelt akcióról" van szó.
Libanoni biztonsági erők is megerősítették, hogy öt izraeli lövedék csapódott be az ország déli területeire, hírt adott róla a libanoni köztelevízió és a Hezbollah síita fegyveres szervezet csatornája is. Áldozatokról eddig nem érkezett jelentés.
Az izraeli hadsereg a Gázai övezet elleni légi offenzíva kezdete óta riadókészültségben volt a libanoni síita Hezbollah szervezet várható rakétatámadásai miatt.
Közben a Gázai övezetből is hat rakéta csapódott be Izrael déli városaiban.
Csütörtökre virradóra legalább 40 célpontot bombáztak az izraeli harci gépek a Gázai övezetben - közölte a palesztin polgári védelem. A légi támadások célpontja elsősorban az Egyiptommal határos Rafah városa volt, ahol a fegyvercsempészek által használt alagutak találhatók. Ugyancsak bombázták a terület legnagyobb déli települését, Hán Juniszt, a Hamász palesztin iszlamista szervezet egyik bástyáját.
A szemtanúk szerint a támadásoknak, amelyeknek tényét az izraeli hadsereg is megerősítette, nem voltak áldozatai.
Nem tudnak megegyezni az ENSZ BT-ben
Szerdán újabb eredménytelen napot zárt az ENSZ Biztonsági Tanácsa: a számtalan egyeztetés ellenére sem sikerült megállapodni arról, hogy határozattal vagy nyilatkozattal segítsék-e elő a gázai övezeti válság rendezését.
Csütörtökre összehívta az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülését Miguel D´Escoto, a világszervezet legfőbb szervének soros elnöki tisztségét betöltő Nicaragua ENSZ-nagykövete. Condoleezza Rice amerikai, David Miliband brit és Bernard Kouchner francia külügyminiszter megpróbál dűlőre jutni arab kollégáival, s ezért mindhárman úgy döntöttek, hogy mégsem utaznak haza szerdán New Yorkból.
"Úgy gondoljuk, hogy még maradt munka. Meghosszabbítjuk itt-tartózkodásunkat" - mondta Rice újságíróknak azt követően, hogy a nyugati és az arab külügyminiszterek sűrű konzultációkat folytattak annak eldöntésére, hogy a Biztonsági Tanács miként reagáljon a Gáza övezet ellen indított, a Hamász palesztin radikális mozgalmat célzó izraeli katonai műveletekre. Miliband hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanácsnak egységesen kell kiállnia.
A BT-ben szerda délután két dokumentumot köröztettek. Az egyik az azonnali tűzszünetet követelő határozati javaslat, amelyet Líbia terjesztett elő az arab országok nevében. A másik egy Franciaország, Nagy-Britannia és Egyesült Államok által kidolgozott nyilatkozat, amely az új egyiptomi tűzszüneti terv támogatását célozza, s amely egyszerűen "egy azonnali és tartós tűzszünet" fontosságára helyezi a hangsúlyt.
Az arab országok, köztük a nagy befolyással rendelkező Szaúd-Arábia is, a kötelező érvénnyel bíró határozat mielőbbi elfogadása mellett kardoskodik, amit a líbiai javaslat Izrael-ellenességére hivatkozva az Egyesült Államok és más nyugati országok nem támogatnak. Az arab országok viszont a nem kötelező jellegű nyilatkozatot tartják elégtelennek, és szavazásra akarják vinni a líbiai indítványt, lehetőleg már csütörtökön.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.
A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.
A nyilatkozatstop feloldása óta végre megszólalt a Dunamenti REK Reprodukciós Központ orvosigazgatója, Dr. Kovács Péter, aki azt mondja, azóta sem olvasott vagy kapott magyarázatot arra, miért vásárolták fel a magán lombikklinikákat.
Rakétákkal támadták Libanon területéről Izrael északi részét. Az izraeli tüzérség lövéseket adott le, válaszul a rakétatámadásra 
