A keddi 20 bázispontos kamatvágással véget ért a Magyar Nemzeti Bank két éves, 490 bázispontos kamatcsökkentési ciklusa - jelentette be a jegybank elnöke a monetáris tanács ülése után. Matolcsy György azt mondta: ez az alapkamat elegendő ahhoz, hogy teljesüljön az MNB inflációs célja.
2 tized százalékponttal tehát újabb történelmi mélypontra, 2,1 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A Reuters korábban 18 elemzőt kérdezett, valamennyien olyan előrejelzést adtak, amelyben 10 bázispontos csökkentés szerepelt. Ehhez képest ennek a duplájáról, 20 bázispontról döntött a monetáris tanács.
A vártnál nagyobb kamatvágás megrángatta a forintot. A kamatvágás hírére hirtelen szakadni kezdett a forint, de csak rövid ideig gyengült. Hamar korrigált a magyar deviza és látványosan erősödni kezdett.
A folyamatos kamatcsökkentés miatt drágábbak lettek a támogatott lakáshitelek. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy most kedvezőbbek ugyan a piaci hitelek, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek változó kamatozásúak, a támogatott hitelek középtávon versenyképesebbek lehetnek, miután kiderült: a kamatcsökkentési ciklusnak vége, és akár újból emelkedésnek indulhat az alapkamat.
Az Erste Bank akár 300 millió eurót, azaz 92,8 milliárd forintot is veszíthet a devizahiteles rendezésen - közölte a bank. Szerintük a kölcsönszerződések mindig megfeleltek a hatályos jogszabályoknak. Az egyoldalú szerződésmódosítás miatt pedig ez a pénzintézet is perelni fog, akárcsak a CIB, az MKB, az OTP Jelzálogban, és az FHB bank.
Az euróövezetben 93,9 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság idén az első negyedévben, míg az Unió 28 tagállamában 88 százalékra – közölte az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A magyar államháztartás adóssága csak 84,3 százalék volt, viszont öt százalékpontos volt a növekedés, ez jelentős mértéknek számít. Most is Görögországban volt a legmagasabb, 174,1 százalék az államadósság aránya, majd Olaszország következik 135,6 százalékkal, amit Portugália követ 132,9 százalékkal. A legalacsonyabb rátát, mindössze tíz százalékot idén is Észtországban mérték, majd Bulgária következik 20,3 százalékkal, őt követi Luxemburg 22,8 százalékos aránnyal.
Jana Lantratova képviselőt nevezte ki emberi jogi biztosnak csütörtöki plenáris ülésén az orosz parlament alsóháza. 
