MBH Bank: lelassult a munkaerőpiac feszességének oldódása

A munkaerőpiac feszességének korábban látott oldódása tovább lassul – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlésére reagálva Balog-Béki Márta. Az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője úgy látja, a foglalkoztatottság növekedése kitart, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent 4,5 százalékra. Mint fogalmaz, ez ugyan elmarad az általuk várt, 4,4 százalékos értéktől, ugyanakkor az áprilisi egyhavi adat továbbra is 4,4 százalékon maradt, csakúgy, mint márciusban. Továbbra is azzal számolnak – írja –, hogy a következő hónapokban további csökkenést fog regisztrálni a KSH a munkanélküliségi rátában.

A szakember továbbra is kedvező fejleménynek nevezi, hogy az inaktivitás csökkenése éves összehasonlításban még mindig markáns. Mindez a foglalkoztatottak bővülése és a népesség kismértékű csökkenése mellett a munkanélküliek számának emelkedésében csapódik le éves összehasonlításban – vezeti le. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy utóbbiak körében éves alapon már kisebb az emelkedés, mint egy hónappal ezelőtt, ami ugyancsak a munkaerőpiac oldódásának a lelassulására, megállására utal.

A fentiek mellett Balog-Béki Márta elég valószínűnek tartja, hogy ebben a szezonalitásnak érdemi szerepe lehet: a téli időszakban a foglalkoztatottak száma mindig csökkenni szokott, a tavaszi hónapokban azonban ez megfordul. Mint írja, a szezonalitásnak a munkanélküliségi ráta további csökkenésében lehet még szerepe a közeljövőben. Az év második felében azonban egyre inkább elkezdhet érződni a gazdaság talpra állása a munkaerőpiacon is, így év végére a munkanélküliségi ráta visszatérhet a 4 százalékos szint alá – véli az MBH Bank vezető elemzője.

Balog-Béki Márta úgy látja, a munkaerőpiac elmúlt egy évben látott oldódása mellett továbbra is feszesnek tekinthető, a teljes foglalkoztatottság állapota nincs túlságosan messze. Ahogy az év második felében a gazdasági növekedés erőteljesebbé válhat, úgy jelenthet ez nyomást az inflációra, amelynek éves értéke amúgy is emelkedhet a bázishatás és a nagyon magas reálbér-növekedés miatt – figyelmeztet, hozzátéve: emiatt különösen fontos lenne, hogy a vállalatok erőteljesebben forduljanak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósítsanak meg olyan, elsősorban tőkeintenzív beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg.