Miközben a koronavírus-járvány minden területén a korábbinál lényegesen nagyobb súlyt kaptak a matematikusok és a digitális megoldások, Magyarországon erősen analóg az oltás támogatása. Miközben a felhőben működő egészségügyi adatbázisok tényleg lehetővé teszik az adatalapú oltást, jelenleg emberek millióinak papírlapon kell kérdéseket ikszelgetnie oltás előtt, amivel rengeteg idő és emberi erőforrás ég el. IT-fejlesztőkkel beszélgetve mutatunk három verziót, amivel tényleg adatalapú lehetne a tömeges oltás.
Az elmúlt hétvégén látott kilométeres sorok, amelyek az oltópontok előtt kígyóztak, a több órás várakozási idők és a felháborodott emberek remek aktualitást adnak annak, hogy átgondoljuk, milyen, könnyen elérhető és gyorsan bevethető informatikai megoldással támogatható az egyes országok oltási kampánya. Mi a hétvégi események előtt körbekérdeztük a meghatározó IT-üzletembereket arról, hogy mit lehetne másképp csinálni azért, hogy az informatika hatékonyan támogathassa az oltópontok munkáját. Sajnálatos módon a konkrét témában senki nem akart névvel megszólalni, pedig mindannyiuknak volt határozott véleménye arról, milyen fejlesztéssel lehetne meggyorsítani az oltás folyamatát, és megkönnyíteni az egészségügyi személyzet munkáját.
Sokan elmondták azt is, hogy mindehhez jó alapok vannak Magyarországon, ennek köszönhetően a járványban már teljesen bevett eszközként használhattuk az e-receptet, amiért már nem kell rendelőbe járkálni,
vagy éppen az is lehetséges volt, hogy egy laborleletet annak elkészülte után mind a beteg, mind az orvos meg tud nézni a felhőben, és nem szükséges újra az orvoshoz zarándokolni a teendők megbeszélése miatt. Ebből tehát kirajzolódik, hogy az egészségügyi adatok felhő alapú – minden érintett fél számára elérhető – kezelése, az EESZT-nek hívott rendszerben a mai kor technológiai színvonalának megfelel. Az alapinfrastruktúra tehát megvan.
Beszélgetéseink tárgyának gondolata az eredetiség tízes skáláján ötös, ha volt, de még ezzel együtt is aktuálisnak éreztük, hiszen egyre több beszámolót olvastunk arról, hogy 2021-ben az oltás előtt kétoldalnyi papír alapú nyilatkozat kitöltése és leadása az oltás feltétele. A dokumentumok kitöltése tényszerűen körülbelül háromszor annyi időt (és kontaktust) igényel a betegtől, mint maga az oltás, és fontos kérdés az is, hogy a nyilatkozatok rögzítése az egészségügyi rendszerben, aztán a papírok archiválása jelentős erőforrást köt le az oltópontokon is, talán nem túlzás azt állítani, hogy ez az erőforrás összemérhető az oltást végző orvosokéval. - Ha mindez digitálisan történne, rengeteg időt és munkát lehetne megtakarítani – állítja egybehangzóan minden szakember.
De miért nincs így?
A sokrétű válasz egyik eleme jogi természetű: az oltás önkéntes, tehát az oltakozni vágyónak jognyilatkozatot kell tennie erről. Noha Magyarországon lehet digitálisan jognyilatkozatot tenni, a megszokás nem ez. A válasz másik fele pedig igen prózai: nem fejlesztettek erre megfelelő rendszert.
Hogyan oltakozik 2021-ben egy magyar?
Megjelenik az oltóponton, lemérik a lázát, kezébe adnak két papírt, amelyet tollal kitölt, azt visszaadja a katonáknak, ezután az egészségügyi adminisztrátorok felviszik a rendszerbe a kitöltött papírok alapján. Ha ez kész, az oltakozó megkapja az injekciót, megkapja róla a kézzel kitöltött és orvosi bélyegzővel lepecsételt papír alapú igazolást – és ezzel párhuzamosan, az oltási lap, amelyet az oltó intézmény rendszere amúgy is legenerál, ugyanezekkel az adatokkal eltárolódik az EESZT rendszerében.
Nem ide tartozó kérdés, de ezen eltárolják az oltás típusát, hogy a paciens melyik végtagjába melyik oldalon kapta meg a szúrást és felvezetik a rendszerbe az oltóanyag gyártási tételszámát is. Az oltáson már szerencsésen átesettek mindezt le is tölthetik a felhőből, azaz az EESZT betegek számára fenntartott részéből, ügyfélkapus bejelentkezés és TAJ azonosítást követően.
És hogyan kellene ennek történnie 2021-ben, átlagos digitális műveltség – értsd: okostelefon készségszintű használata – mellett?
Minimál verzió:
A páciens bejelentkezik egy egyszerűsített oltakozási felületre, megadja a TAJ számát, néhány kattintással beikszeli a körülbelül tíz egészségügyi kockázatot firtató kérdést, beírja a lakcímét vagy a tartózkodási helyét, és elmenti az adatlapot.
Az oltás helyén bemondja a TAJ számát, az adminisztrátor kinyomtatja neki a nyilatkozatot, a páciens aláírja azt, és már mehet is az oltásra. Az oltási igazolások ekkor előre kinyomtathatók, nem kell a tollal való kitöltéssel bajlódni, elegendő az oltóorvos pecsétjét rátenni. Ekkor a jelenlegi folyamathoz képest a harmadára csökkenthető az oltáshoz szükséges idő – állítják azok az oltásban részt vevő szakdolgozók, akikkel beszéltünk.
Egy ilyen rendszer lefejlesztése öt programozó egy heti munkája, teszteléssel együtt. Mivel ez a rendszer nincs közvetlen összeköttetésben semmilyen másik állami IT-rendszerrel, nagyon rövid idő alatt összerakható, és 50-70 millió forint költséggel jár, az alkotmányos költségeket nem számítva.
Optimum:
Ebben a verzióban a metódus ugyanaz, csak a felület mögötti adatbázis le tudja kérni a központi egészségügyi nyilvántartásból a beteg alapadatait, mint a születési idő és hely, az anyja neve, a jognyilatkozatot pedig digitálisan meg lehetne tenni, hiszen a telefonokba épített jelkód és biometrikus azonosítással ez technikailag kivitelezhető. Ezzel tovább csökkenthető az oltópontokon a kontaktusok száma, az oltópontokon töltött idő, és még gyorsabb lesz a folyamat.
A központi rendszerrel való összeköttetés és annak fejlesztése, tesztelése miatt az időigény több, de agilis munkaszervezéssel és az illetékes állami intézmények háttértámogatásával két hét alatt ez is készre fejleszthető – költsége százmilliós tételre becsült, mert több licencet kell megvásárolni mindehhez, és a meglévő egészségügyi rendszer szabványai szerint kell dolgozniuk.
Prémium:
Ebben a verzió valós idejű adatkapcsolattal tulajdonképpen a jelenleg is meglévő EESZT része technikai értelemben is. A páciens a TAJ alapján minden szükséges adatát megkapja az alkalmazásba, beleértve a jogosultságát is, vagyis, hogy hívta-e a háziorvosa, vagy a központi oltási logisztika oltakozni.
Az alkalmazásban megjelenik a számára kijelölt oltópont is, de mind a lakhelyét, mind az oltópontot módosíthatja az ember, ha valamiért az neki kedvezőbb – hasonlóan ahhoz, mint amikor okmányirodába foglalunk időpontot. A rendszer a háttérben végrehajtja ennek a logisztikáját és regisztrációját is.
Az oltóponton már csak a nyilatkozat aláírása (ha szükséges) és az injekció beadása és az oltási igazolás kiadása történik. A megfelelő hitelesítéseket követően ez utóbbiakat elektronikusan is megkaphatja az illető a regisztrált e-mail címére.
Jól szervezett munkával egy-másfél hónapos munkáról van szó, állítják a szakemberek, hozzátéve: mivel egy meglévő rendszerhez kell kapcsolni, ennek költségéről pontos becslést felelőtlenség lenne adni. Azt ugyanakkor hozzáteszik: ezzel valóban megvalósulna az adatalapú oltási rendszer, amelyről múlt pénteken a miniszterelnök a közrádióban beszélt.
