A KSH legfrissebb adatai szerint a márciusi munkanélküliségi ráta éves összevetésben 1,5 százalékponttal csökkent a 15-64 évesek körében, ezzel 4,5 százalékos szinten áll, vagyis az elmúlt három hónapban egy lassú emelkedést jelez. A regisztrált munkanélküliek csoportja az első negyedév végére így 207 ezer főt számlált - közölte Virovácz Péter az ING szenior elemzője a Privátbankár.hu-val az adatokra reagálva.
Az elemzők kommentárjában kifejti: a tavalyi év azonos időszakához képest 108 ezer fővel dolgoztak többen, amely nagyrészt a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának emelkedésének tudható be.
A gazdaságilag aktívak száma is emelkedett éves összevetésben, vagyis egyre többen álltak munkába, vagy kezdtek aktív álláskeresésbe. A munkaképes korú lakosság aktivitási rátája 70,3 százalékot ért el a megfigyelt időszakban, ezzel enyhén mérséklődött az elmúlt hónapokhoz képest, és ugyanígy a foglalkoztatási ráta is némiképp csökkent.
A munkaerőpiaci erősödés megakadása, a munkanélküliség igen mérsékelt emelkedése elsősorban szezonális hatásokra vezethető vissza, ahogy a téli szezonális munkák véget érnek, viszont a mezőgazdaságban még nem jelent meg az igény a szezonális munkások iránt, ez átmenetileg gyengébb foglalkoztatást hoz. Mindemellett kis részben a gyengélkedés azt is jelezheti, hogy egyre nehézkesebbé válik a hazai munkaerőhiányos környezetben a további létszámbővítés a vállalatoknak.
4 százalék alatt is lehet a munkanélküliség
"A szezonális folyamatok eddigi tapasztalatai alapján arra számítunk, hogy a következő hónapokban ismét csökkenni kezd a munkanélküliségi ráta és emelkedik a foglalkoztatottak száma is havi összevetésben. Várhatóan az idei év második felében már 4 százalék alatti munkanélküliségi rátát is láthatunk, feltéve, hogy a munkaerőhiány nem gördít ez elé tartós akadályt" - írja Virovácz .
2017 során a munkaerőpiaci helyzet javulásában elsősorban a bérek emelkedése lesz a domináns, miközben a foglalkoztatottság emelkedése és a munkanélküliség csökkenése lassabb ütemű lehet, mint azt korábban megszokhattuk. A bérek éves növekedési rátája 2017-ben elérheti akár a 10 százalék felett is alakulhat, miközben a munkanélküliségi ráta várhatóan valamivel 4 százalék alatt kerülhet nyugvópontra.
Mi lesz így az inflációval?
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a mostani minimális növekedés ellenére a munkaerőpiac feszesedése folytatódhat idén. Így a téli szezonális hatás elmúltával a munkanélküliségi ráta ismét mérséklődhet, és célba veheti a 4 százalékos szintet. Éves átlagban 4,2 százalékos rátát jelznek előre az Ersténél.
A feszített munkapiac és a gyorsan emelkedő bérek hatása előbb utóbb vélhetően az inflációban is idővel megjelenik. Az idei évre éves átlagban 2,5 százalékos, 2018-ra pedig 3,4 százalékos inflációt jelznek előre. Mindkét év esetén látnak felfelé mutató inflációs kockázatokat, a bérnövekedés nehezen számszerűsíthető hatásainak köszönhetően. Távolabbra kitekintve úgy látjuk, hogy az infláció tartósan is a 3 százalékos jegybanki cél fölött marad majd 2018-ban - mondja Ürmössy.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
