Idén 5,4 százalékos bruttó bérnövekedésre számítunk, ami az adóváltozások miatt 7 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,7 százalékos infláció mellett 6,3 százalékos nettó reálbér növekedésre számítunk. 2013 óta így az idei év végéig kumuláltan közel 18 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig közel 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek – írja elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A bérnövekedés üteme azonban ennél akár jóval nagyobb is lehet, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7% közeli mértékben is emelkedhetnek.
Mi várható?
Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
Az első négyhavi bér-, valamint létszámstatisztikái élénk gazdasági növekedésre utalnak, amelyek megerősítik, hogy az első negyedéves gyenge GDP adatokat egyszeri, átmeneti tételek okozhatták, ezért a következő negyedévekben meredeken gyorsulhat a gazdasági növekedés. Ezt tükrözik, hogy a gyenge első negyedéves ipari és építőipari adatok ellenére 3,3 százalékkal, ill. 2,8 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma az év első négy hónapjában.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
