Idén 5,4 százalékos bruttó bérnövekedésre számítunk, ami az adóváltozások miatt 7 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,7 százalékos infláció mellett 6,3 százalékos nettó reálbér növekedésre számítunk. 2013 óta így az idei év végéig kumuláltan közel 18 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig közel 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek – írja elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A bérnövekedés üteme azonban ennél akár jóval nagyobb is lehet, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7% közeli mértékben is emelkedhetnek.
Mi várható?
Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
Az első négyhavi bér-, valamint létszámstatisztikái élénk gazdasági növekedésre utalnak, amelyek megerősítik, hogy az első negyedéves gyenge GDP adatokat egyszeri, átmeneti tételek okozhatták, ezért a következő negyedévekben meredeken gyorsulhat a gazdasági növekedés. Ezt tükrözik, hogy a gyenge első negyedéves ipari és építőipari adatok ellenére 3,3 százalékkal, ill. 2,8 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma az év első négy hónapjában.
Panyi Miklós: több mint negyvenezer fiatalt hozott helyzetbe az Otthon Start program.
