Meghalt Fidel Castro - jelentette be a kubai állami televízióban Raul Castro, az ország elnöke.
Az egykori vezér 49 évig volt a hatalom középpontja, ezzel pedig az egyik leghosszabb ideig regnáló vezető volt, aki 1959-ben vette át az uralmat Fulgencio Batistatól.
Dávid és Góliát
Fidel Castro vezetése alatt Kuba kommunista állammá vált, így Floridától mindössze 90 kilométerre találhatott szövetségesre a Szovjetunió. Az USA 1961 áprilisában a disznó-öbölbeli invázióval akarta megtörni a rá veszélyt jelentő országot, de a nagyjából 1500 fős, CIA által támogatott haderőnek nem sikerült megvetnie a lábát Playa Girón túl, hiszen az akcióról a Szovjetunió is tudott.
"Egy jottányi megbánást sem érzek az iránt, amit az országunkkal és a társadalmunkkal tettünk" - mondta az önéletrajzi könyvét író Ignacio Ramonetnek még 2006-ban.
Castro 1950-ben szerzett jogi diplomát Havannában, majd csatlakozott a Dominikai Köztársaságot megszálló kubai csapatokhoz, de az állam idő előtt fordította vissza az erőket.
1952-ben már egy 165 fős forradalmi csapattal próbálta megdönteni Batista rendszerét. 15 évnyi börtönbüntetésre ítélték, a tárgyaláson mondta el híres két órás védőbeszédét, amelyben azt mondja: "a történelem fel fog menteni". 15 évet kapott, de két év múlva általános amnesztiában részesült.
Mexikóba menekült, ahol az argentin kommunista forradalomhoz csatlakozott, itt ismerkedett meg Ernesto "Che" Guevarával. 1956-ban a két férfi 80 emberrel próbálta Batistát elmozdítani a hatalomból. A gerillamozgalomnak végül sikerült a társadalmat is maga mellé állítania, így 32 évesen, 1959-ben sikerült elűzni a diktátort. Mindössze két év kellett ahhoz, hogy Castro államosítsa a intézményeket, kikiáltsa az országot ateistának és bezárasson 400 katolikus iskolát. Politikai ellenfeleit megölték vagy bebörtönözték.
Ahogy Castro közeledett a Szovjetunióhoz, úgy vált egyre kényesebbé az Egyesült Államoknak, ezért Kennedy elnök kereskedelmi embargót hirdetett az országgal szemben, de a sziget ekkor még élvezhette a Szovjetunió gazdasági támogatását. A disznó-öbölbeli incidens után Castro végleg az oroszok mellett tett hitet és engedélyezte a rakétakilövő állomások telepítését az országban, ezzel pedig majdnem kirobbantotta a harmadik világháborút, de John F. Kennedy még idő előtt alkut kötött és kivonta az amerikai rakétákat Törökországból és Olaszországból.
Az évek alatt több ezer kubai menekült el az országból, többnyire az Egyesült Államokba. A Szovjetunió bukása után az országnak komoly gazdasági problémákkal kellett szembenéznie. Keveset jelentett az is, hogy Castro spanyol hotelek számára megnyitotta az országot, hogy az európai turizmussal enyhítse a bajt.
A vezér egészen a 2000-es évek elejéig a hatalom középpontja maradt, majd ahogy egészsége romlott, úgy vette át testvére Raul Castro az irányítást és nyitott a Nyugat irányába.
Szerdán indul az újabb egyeztetési kör. 
