|
| Wolfgang Schäuble. Kép forrása: MTI |
A kelet-európai országok a korábbinál jobban érvényesítik érdekeiket és látásmódjukat, jelentette ki Wolfgang Schäuble az Augsburger Allgemeine Zeitungnak adott interjúban. Ezt arra a felvetésre válaszolta, miszerint Angela Merkel német kancellár menekültpolitikájának ma már több ellenzője van, mint támogatója.
Tisztelet a más álláspontnak
A német parlament (Bundestag) elnöke utalt arra, hogy Magyarország és Lengyelország azért mond le nehezebben szuverenitásáról Európa javára, mert alig harminc éve váltak ismét függetlenné. Ugyanakkor álláspontjukat ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint a spanyolokét vagy a franciákét, emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki július elején találkozott Orbán Viktorral a magyar kormányfő berlini látogatásán.
A lap kérdésére, miszerint most nem éppen ennek az ellenkezője történik-e, azaz nem közösítenek-e ki egyes országokat, főleg az Orbán Viktor vezette Magyarországot, Schäuble azt mondta: sok európai államban – például Olaszországban – bizonyos ellenállás tapasztalható "a mi demokratikus modellünkkel szemben". Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy Franciaország olyan reformokat hajt végre, amelyek néhány éve elképzelhetetlenek lettek volna, Emmanuel Macron francia elnök nagyon megmozgatta az európai politikát, és az új osztrák kancellár, Sebastian Kurz is sok mindent elért rövid idő alatt.
Nem másodrangú országok
Schäuble szerint Magyarország, Lengyelország vagy Szlovákia nem másodrangú uniós ország – még akkor sem, ha néhány olyan dolog is történik náluk, ami "nekünk" nem tetszik. "Éppen nekünk, németeknek nem szabadna elfelejtenünk, hogy az újraegyesítést részben Lengyelországnak és Magyarországnak köszönhetjük” – hangsúlyozta a német parlament elnöke, utalva a magyar-osztrák határ megnyitására 1989-ben.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa egyúttal elismerte, hogy a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszocális Unió (CSU) is a szakadék szélén állt, amikor nem tudtak egyezségre jutni a menedékkérők visszafordításának kérdésében. (Végül július elején sikerült megegyezniük, így a kormány a helyén maradt.)
Nyomás alatt a nyugati modell
Schäuble beszélt arról is, hogy a Nyugat demokratikus jogállami modellje hatalmas nyomás alatt áll, amit az amerikai, a nagy-britanniai és az olaszországi történések is mutatnak. A globalizáció okozta gyors változások és a migrációs hullám megrengetik a nyugati társadalmakat, mondta a német parlament elnöke.
Figyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi talán legnagyobb kihívás a migráció: Afrikának hamarosan kétmilliárd lakosa lesz, akik úgy akarnak majd élni, mint az európaiak. Ezekre a kérdésekre Európa eddig nem talált egyértelmű választ, fűzte hozzá.
Szerinte a menekültkérdés európai szinten oldható meg: a belső határok nélküli, egységes Európát csak a külső határok biztosításával lehet megvédeni. A nehezen védhető határokkal rendelkező országoknak (Görögország, Olaszország) pedig az összes többi uniós tagállam támogatására szükségük van, jelentette ki az egykori belügy- és pénzügyminiszter, a Bundestag legrégebb óta, 45 éve szolgáló képviselője.
Még vezet a CDU/CSU
Habár a kormányzó CDU-CSU az elmúlt években jelentősen vesztett támogatásából, még így is ez a két párt a legnépszerűbb: a választók 30-31 százaléka szavazna rájuk a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint.
A második helyen a szociáldemokraták állnak 18-20 százalékkal, a harmadik legkedveltebb politikai erő pedig az Alternatíva Németországért (AfD): a bevándorlás-ellenes, a CDU-CSU-szövetségtől jobbra álló párt 15-17 százalékot kapna, ha most tartanának választásokat.
Csak a Richter van a lemaradók között a blue chipek mai kereskedésében. 
