Egy már ismert szabályrendszeren, például a Svájc-EU szabadkereskedelmi egyezményen alapuló megoldást szeretnének a Brexit-megállapodásban a legtöbben viszontlátni az EY felmérésében megkérdezett vállalati vezetők közül.
Az EY legfrissebb globális felmérése, amelybe 45 ország több mint 2600 felsővezetőjét vonták be, megállapítja: a szabályozási és geopolitikai, különösen a Brexit miatti bizonytalanság jelenti a legnagyobb kockázatot a vállalatok piaci bővülésére a cégvezetők közel fele szerint. A megkérdezettek többsége azt szeretné, ha az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti megállapodás egy, a világgazdaságban már létező modellen alapulna.
A válaszadók 41 százaléka az EU Svájccal kötött szabadkereskedelmi egyezményhez (EFTA) hasonló megállapodást részesítene előnyben. Az Egyesült Királyság így hozzáférne az áruk egységes piacához, míg a szolgáltatásokéhoz nem, valamint el kellene fogadnia a személyek Unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát.
A norvég modellt (Európai Gazdasági Térség) az Egyesült Királyságban 27 százalék, az EU-ban 23 százalék, a világ többi részén pedig a megkérdezettek 16 százaléka támogatja. Ebben az esetben nemcsak az áruk, de a szolgáltatások szabad mozgását is engedélyeznék.
A kanadai és japán szabadkereskedelmi megállapodást a vállalatvezetők közel negyede venné alapul, így az Egyesült Királyság hozzáférne a legtöbb áru egységes piacához, azonban lenne vámellenőrzés, és az országra nem vonatkozna a személyek szabad mozgáshoz való Uniós joga.
A válaszadók visszalépésnek értékelnék, ha az új együttműködés a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályain alapulna - ezt a lehetőséget mindössze hat százalék látja járható útnak. A "kemény Brexit" ugyanis számos vállalat számára problémát okozna, hiszen az Egyesült Királyságnak először még a WTO-val is meg kellene állapodnia tagságának feltételeiről.
Mivel a vezetők a bizonytalanságtól tartanak leginkább, ezért mindössze öt százalékuk támogatna egy második népszavazást az Egyesült Királyság EU-tagságáról.
A kutatás a Brexit pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos hatását mérlegelve megállapította: a megkérdezettek 43 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy londoni székhelyű szolgáltatóktól venne igénybe pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat, miután az Egyesült Királyság elhagyta az EU-t.
Az Orbán-kormány nem konfrontálódott Ficoékkal. 
