TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az elmúlt 1-2 hónapban, a tél közepén elárasztottak minket az albánok, és noha tovább igyekeznek gazdagabb vidékek felé, a kormányt is nyugtalanítja a dolog. Miért hagyják el vajon ezek az emberek a nemrég függetlenné vált hazát?

Meglepő jelenség a 21. században, amikor egy egész ország felkerekedik, és gyerekekkel felpakolva képesek télen hosszasan gyalogolni, országhatárt illegálisan átlépni, majd az adott ország viszonylag liberális szabályait kijátszva továbblépni, hogy elérjék a paradicsomnak hitt végcélt, a kontinens legnagyobb gazdasági hatalmát, Németországot. Valamiért úgy gondolják, ott tárt karokkal várják őket, nekik is juttatnak a jólétből.

De vajon ennyire rémes az óhaza? Vagy hamis illúziókkal veszik rá erre a tájékozatlan tömegeket ravasz embercsempészek, akik utolsó pénzüket szedik el cserébe? A magyarázat nem egyszerű, és a fenti tényezők egyaránt szerepet játszanak benne.

Volt már ilyen

Ilyen, vagy ehhez hasonló jelenség tulajdonképpen előfordult a közelmúltban, bár a helyzet mindegyiknél más volt. Emlékezetes az eset, amikor saját honpolgáraink közül szálltak sokan repülőre, és Kanadába kértek bebocsátást, mondván itthon üldöztetésben van részük. Valójában csak azt a kanadai szabályozási hézagot akarták kihasználni, hogy az egy-másfél év, amíg ügyüket elbírálják, az a kanadai állam költségén, kellemes jólétben telik. Mindez szervezetten zajlott, vagyis dörzsölt „üzletemberek” vették rá az utazásra az embereket, persze jó pénzért. Kanada először vízumkényszert vezetett be, majd a második körben megszigorította a menekültekre vonatkozó szabályozást, lerövidítette az elbírálást, és ugrott az egyéves jólét. Nem is mennek azóta többen.

A másik emlékezetes, noha teljesen más jellegű eset a két Németország közt történt az 50-es évektől a berlini fal felépítéséig. Az NSZK-ban szabadság volt és felpörgött a gazdaság, így érthetően az NDK-ból mindenki oda akart menni. Miután 3 millióan ezt már megtették, az NDK felhúzta a berlini falat, hisz enélkül egy pár év alatt a teljes lakosság elvándorolt volna, ahogy a korabeli vicc mondta, az utolsó lekapcsolja a villanyt.

A mostani helyzet azért rémisztő, mert itt is úgy tűnik, az egész ország el akar indulni. Pedig teljesen más a szituáció, hisz az NDK-sok automatikusan az NSZK állampolgárai is voltak, tehát hazaérkeztek, a koszovói albánok idegenek, menekültstátuszért folyamodók, ugyanúgy, mint a magyar romák voltak Kanadában.

Na de vajon miért nem jó nekik hazájukban? Politikai elnyomásról, üldözésről szó sincs, hisz Európa és Amerika egy Szerbia elleni háborúval vívta ki nekik a függetlenséget, és most a saját maguk irányította, elvileg demokratikus hazában élhetnek.

Történelmük

Hogy jobban megértsük a helyzetet, érdemes áttekinteni Koszovó történetét, és a mai helyzet kialakulását. A terület, melyet magas hegyek vesznek körül minden oldalról, a középkor első felében Szerbia része volt, jórészt szerbek is lakták. 1389-ben ott ütközött meg a szerb sereg az oszmán törökökkel a rigómezei csatában, de vesztettek, és kezdődött az 523 éves török uralom. Egyébként a terület neve is innen származik: Rigómező szerbül Koszovó Polje, és ebből a Koszovó megnevezés idővel ezt az egész területre átragadt.

A török uralom fél évezrede alatt a szomszédos albán területekről sokan települtek át ide, míg a szerb lakosság északabbra húzódott. Amikor 1912-ben a terület felszabadult a török uralom alól, már túlnyomórészt albánok lakták. Logikus lett volna, hogy az éppen megalakuló független albán államhoz csatlakozzanak, de a szerbek történelmi okokból maguknak akarták a területet, és meg is kapták. Ettől kezdve Szerbia, majd Jugoszlávia része lett Koszovó. Mindvégig elmaradott, szegény terület volt, Jugoszlávia gazdagabb tagállamai, majd az ország széthullása után Szerbia tartotta el.

Közben, már a 80-as évektől az albánok megindították szabadságharcukat a szerbek ellen. Ez 1999-re annyira eldurvult, hogy a NATO közbelépett, és bombázni kezdte Szerbiát. Milosevics szerb elnök erre azzal válaszolt, hogy a koszovóiakat kiűzte a területről: a lakosság nagy része Albániába és Macedóniába menekült. A NATO győzelme után visszatérhettek hazájukba, amit immár a NATO igazgatott, a szerbek kivonultak. Végül 2008-ban formálisan is függetlenek lettek, de nem csatlakoztak Albániához.

A független ország gondjai

A függetlenség felemásra sikeredett, két probléma lett vele. Az egyik, hogy az új országot nem ismerte el Szerbia, de nem ismerte el Szlovákia, Románia és Spanyolország sem. Ez azt jelenti, hogy egy koszovói polgár, ha kap is schengeni vízumot, Szlovákiába nem utazhat be koszovói útlevelével, csak szerbbel, hisz Szlovákia szerb állampolgároknak tekinti őket (paradox helyzet, nem ártott volna az EU-nak egységes álláspontra jutnia a kérdésben). A szerbek ugyancsak polgáraiknak tekintik őket, szabadon mozoghatnak Szerbiában, és így érik el gond nélkül a magyar határt. Ott átkelnek a zöld határon, menekültként bejelentkeznek, majd továbblépnek Ausztria és Németország, az áhított végcélok felé.

A másik probléma gazdasági eredetű. A függetlenné vált országban nem indult be normális gazdasági élet. Kezdetben amerikai és európai segélyekből éltek, ami most már sok év után kezd apadni. Ugyanakkor a teljes munkaképes lakossághoz viszonyítva 30, a fiatalok körében 50 százalékos a munkanélküliség. A helyzet tehát valóban igen sanyarú, erről az oldalról érthető az exodus.

Mi a megoldás?

Sok ország menekültekre vonatkozó szabályozása valóban túl engedékeny. Egy évig is ott maradhat valaki az adott államban, annak költségén, amíg kivizsgálják ügyét. Sokan abban bíznak közülük, hogy közben munkát találnak, és letelepedhetnek. Amíg évente pár ezer emberről volt szó, ezzel nem is volt gond. De fél Koszovóval ez már nem megy. Az érintett országok tehát nem tehetnek mást, mint hogy politikailag biztonságosnak nyilvánítják Koszovót, és rendkívül rövid elbírálási idő után haza is küldik a menekülteket.

Persze minden nem fog ezzel megoldódni: muszáj lesz valamit kezdeni Koszovó gazdaságával. Elvileg nem reménytelen, hisz Albánia egész szépen fejlődésnek indult az utóbbi időben. Lehet, hogy annak idején hagyni kellett volna egyesülni a két országot, most talán prosperálna a kibővült Albánia is.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Már a first lady is arra kéri Donald Trumpot: ismerje el a vereségét
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 18:07
Miközben Donald Trump ma is elcsalt választásról posztolgat a Twitteren, már közvetlen környezetében is egyre többen javasolják neki: ismerje el a vereséget. 
Makro / Külgazdaság PDSZ: a szülők ne vigyék iskolába, óvodába a gyerekeket!
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 17:47
Erősödik a társadalmi nyomás a kormányon: a Pedagógusok Demokratikus Szervezete vasárnapi közleményében arra kéri a szülőket, hogy ne küldjék óvodába, iskolába a gyermekeket.
Makro / Külgazdaság Tényleg vissza kell fizetni négy hónapnyi katát? Itt a NAV válasza
Baka F. Zoltán | 2020. november 8. 15:34
Felröppent a hír, hogy ha nincs számla, nem jár a támogatás a járványhelyzetben. Az adóhivatal válasza árnyalja a képet.
Makro / Külgazdaság Végül ez is eljött: Orbán Viktor gratulált Joe Bidennek
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 11:28
Gratuláló levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnök Joe Bidennek - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap délelőtt.
Makro / Külgazdaság Lecsap a rendőrség a maszktagadókra - 13 helyet már bezártak
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 11:11
A vasárnap délelőtt közzétett friss koronavírus-statisztikákból nem csak az derült ki, hogy csúcsot döntött az aktív fertőzöttek napi emelkedésének száma: a rendőrségi intézkedéseket is összegezte az operatív törzs tájékoztatása. 13 helyet már bezártak, egy nap alatt 243 maszktagadót csíptek el.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor levelet írt: arra készül, hogy megvétózza az EU költségvetését
MTI | 2020. november 8. 10:41
A mandiner.hu információi szerint a magyar miniszterelnök kész megvétózni az európai uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Orbán Viktor miniszterelnök erről levelet is írt az EU német soros elnökségének a portál szerint.
Makro / Külgazdaság Biden elárulta, mi lesz az első dolga megválasztott elnökként
MTI | 2020. november 8. 10:14
Kétpárti együttműködést szorgalmazott és a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta Joe Biden szombat éjjel a Delaware államban lévő Wilmingtonban mondott beszédében, első feladataként pedig a járvány elleni küzdelmet jelölte meg.
Makro / Külgazdaság A hatezret közelíti a kórházban ápolt koronások száma - nagy ugrás az aktív fertőzötteknél
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 09:50
Eddig még sosem nőtt egy nap alatt ekkorát az aktív fertőzöttek száma. Több mint 400-an vannak lélegeztetőgépen, közelíti a 6 ezret a kórházban ápoltak száma.
Makro / Külgazdaság Özönlenek a gratulációk Bidenhez - máris látszik, hogy nagyon nehéz idők jönnek az amerikai-magyar kapcsolatokban
Privátbankár.hu / MTI | 2020. november 8. 08:49
 A világ vezető politikusai gratuláltak a hétvégén Joe Biden demokrata párti elnökjelöltnek és Kamala Harris alelnökjelöltnek az amerikai elnökválasztáson elért sikerükhöz. Aki a republikánus jelöltnek szurkolt, előbb-utóbb az is gratulál a megválasztott elnöknek - Szlovéniában tagadják már csak Trump vereségét. Frissítés: vasárnap késő délelőtt Orbán Viktor is feliratkozott a gratulálók listájára.
Makro / Külgazdaság Joe Biden és Izrael – megjött az első mélyütés
Káncz Csaba | 2020. november 8. 06:04
Joe Biden egy „életképes” palesztin állam megteremtését tűzte ki célul és terveiben kimondottan ellenez bármifajta „egyoldalú cselekvést”.  Izrael az amerikai elnökválasztás napján ledózerolt egy palesztin települést Ciszjordániában.  Káncz Csaba jegyzete
Friss
hírlevél