Az erőteljes lakossági keresletnek és a növekedésnek indult vállalati beruházásoknak köszönhetően a belső fogyasztást és a hitelezést ösztönző monetáris politikai intézkedések támogatásával folytatódik a gazdasági fellendülés az euróövezetben - írja az Európai Központi Bank gazdasági jelentésében
Az EKB szerint a gazdasági teljesítmény javulása elsősorban a belső keresletnek köszönhető, miközben az exportkereslet változatlanul gyengén alakul. A belső kereslet növekedését monetáris politikai intézkedések is támogatják, amelyek a finanszírozási kondíciókra és a vállalati nyereségességre gyakorolt pozitív hatásukkal a termelő-beruházásokat is ösztönzik.
A részben a már végrehajtott strukturális reformoknak köszönhetően javuló foglalkoztatás a továbbra is viszonylag alacsony olajárakkal együtt érzékelhetően növeli a lakosság elkölthető jövedelmét.
Fenyegetettség még mindig van
A növekedést fenyegető kockázatok azonban, ha némiképp gyengébben is, de változatlanul jelen vannak: egyebek között a néhány ágazatban még késlekedő mérlegtisztítás, az egyes országokban vontatottan haladó strukturális reformok, valamint - külső hatásként - a fejlődő térségek lassuló növekedési üteme formájában. Összességében azonban az euróövezetre leselkedő növekedési kockázatok gyengülő tendenciát mutatnak.
Megy feljebb az euróövezeti infláció
Az infláció alacsony, ami elsősorban az éves összevetésben továbbra is negatív energiaáraknak tulajdonítható - bár a maginfláció sem mutat egyértelműen növekvő trendet. A piaci inflációs várakozások mindenesetre hosszabb távon is alacsony szintre álltak be.
Az EKB az elkövetkező hónapokban még negatív inflációra számít, mielőtt az év második felében megindulna a növekedés, de az is jórészt csak bázishatásoknak tulajdonítható okokból. Az EKB monetáris intézkedéseinek köszönhetően azonban 2017-ben és 2018-ban az infláció további emelkedésére lehet számítani.
Lendületben a hazai fizetőeszköz. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
