Merész jóslat jött: a háború 2025-ben véget érhet?

• Az orosz hadsereg hevesen ágyúzta Zaporizzsja megye ukrán kézen lévő délkeleti részét, megölve két személyt és megsebesítve további ötöt – írta a Telegramon megjelent posztjában Ivan Fedorov, a régió lormányzója. A mentőcsapatok további áldozatok után kutatnak Komisuvaha településen a romok alatt.
• Komoly béketárgyalások kezdődhetnek 2025-ben, mert a felőrlő háború az ukránok oldaláról nem folytatható – mondta Tim Willsey-Wilsey brit politológus professzor, diplomata. Ukrajna nem tudja visszaszerezni a Donbaszt és a Krímet katonai erővel. Mindkettőből elmenekültek már, akik Ukrajnában akarnak élni, és a Donbasz egy romhalmaz. Területe ötödének elvesztéséért Ukrajnát azonnal fel kell venni az EU-ba és a NATO-ba. Vlagyimir Putyin lenyelheti ezt azzal a szöveggel, hogy a katonai űveleteket a Donbasz és a Krím megszerzéséért indította, és ezt a célt elérte.

Nem lát esélyt érdemi béketárgyalásokra Mark Geleotti brit történész, Kelet-Európa-szakértő. Az orosz vezetés nem mondhat le az elfoglalt területekről, az ukrán viszont ezek visszaszerzéséről arcvesztés nélkül. Akkor lehet tárgyalásokról szó, ha felek belefáradnak a harcokba és úgy látják, hogy fél-egy éven belül csak romlani fog a helyzetük a háború folytatásával.

• Oroszország nem fog béketárgyalásokat kezdeni Ukrajnával, amíg ukrán csapatok tartózkodnak a Kurszki régióban – mondta Szergej Sojgu volt hadügyminiszter, az orosz biztonsági tanács vezetője az állami TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva. Főnöke, Vlagyimir Putyin többször kijelentette, hogy addig nem tárgyalnak, amíg Ukrajna nem hajlandó feladni azt a négy megyéjét, amit az orosz parlament papíron egyoldalúan annektált Oroszországba.

• A háború akkor fog véget érni, amikor Oroszország belátja, hogy hiba volt elkezdeni és nem lehet visszaállítani a szovjet birodalmat – mondta Anne Applebaum történész, Kelet-Európa-szakértő a Deutsche Wellének adott interjújában. Ezért amíg Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz vezetés céljai nem változtak – beleértve ebbe azt is, hogy rezsimváltást akarnak Ukrajnában –, addig nem lehet tárgyalni a békéről. Ahogy Franciaország és az Egyesült Királyság belátta, hogy vége a birodalmának, és egyáltalán a birodalmak korának, úgy az oroszoknak is el kell jutniuk idáig.
• Több mint háromszáz volt volt orosz katona, ukrajnai veterán szerzett valamilyen pozíciót a szeptember elején tartott helyhatósági választásokon, miután a kormánypárt, az Egységes Oroszország képviselőjelöltjeként elindult a szavazáson – adta hírül az állami média. Összesen 380-an próbálkoztak ezzel, közülük 308 szerzett képviselői megbízatást.
• A Kurszki régióból az ukrán támadás elől evakuált orosz családok jelentős része nem kapta meg azt az összeget, amit Vlagyimir Putyin ígért nekik – jelentette az Agenctvo független hírügynökség ott lévő önkéntesek tájékoztatására hivatkozva. Az orosz államfő 100 ezer rubel (közel 400 ezer forint) egyszeri támogatást ígért a kitelepítetteknek.
• A másodlagos szankciók bevezetése miatt visszaesett Oroszország kereskedelme olyan országokkal (Öböl-menti országok, Törökország), amelyek korábban a háború ellenére üzleteltek orosz partnerekkel mondta Timothy Ash, a Chatham House kutatója, Oroszország-szakértő. Ennek nyomán gyengült a rubel és a súlyos pénzügyi állapotban lévő országokra jellemző több szintű árfolyamrendszer alakult ki. Ez anyagi kárt okoz az orosz elitnek, ami párosul az ukránok sikeresek kurszki ellentámadásával. Nyugati hírszerzői források szerint ez a háború újragondolására készteti az oligarchákat.
• Kína nagyjából betartja az Oroszország elleni nyugati szankciókat, ami arra utal, hogy a pekingi vezetés nem akarja tovább rontani viszonyát az USA-val azzal, hogy erősen támogatja az oroszokat – folytatta a szakértő. Ezt az érzést erősíti az is, hogy Moszkvának Észak-Koreától és Irántól kell fegyvereket beszereznie, miután Kína nem állt mögé ezen a téren.
• Az orosz jegybank 18 százalékról 19 százalékra emelte alapkamatát. Az indoklás szerint az éves infláció 2024 végére várhatóan meghaladja a bank júliusi előrejelzésben szereplő 6,5-7,0 százalékot. A fogyasztói kereslet erősebb, mint a vele szemben álló kínálat. A bank négy százalékra akarja leszorítani a pénzromlás tempóját. Szakértői 2005-re 4-4,5 százalékos inflációt várnak.
• Befejezi oroszországi tevékenységét a svájci központú Orvosok határok nélkül civil szervezet, miután a moszkvai igazságügyi minisztérium levélben felszólította, hogy törölje a nevét a tárca nyilvántartásából. A szervezet 32 éven át tevékenykedett az országban.
• Az Egyesült Államok hatóságai letartóztatták, Denisz Posztovoj orosz üzletembert azzal a váddal, hogy drónokban használható mikroelektronikai alkatrészeket csempészett Oroszországba – jelentette be a hét elején a washingtoni igazságügyi minisztérium. Posztovoj a közlemény szerint hamis információkat adott meg az exportált eszközök címzettjeiről.

Források: Reuters, Guardian, Moscow Times, Times Radio