A német kormány az uniós állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács holnap kezdődő kétnapos ülésén el akarja érni, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók júniusban esedékes feloldása csak akkor kerülhessen napirendre, ha maradéktalanul végrehajtják a februári Minszk II. tűzszüneti megállapodásokat. Amennyiben a német álláspont érvényesül, legkorábban az év végén kerülhet szóba az uniós szankciók feloldása, mert a minszki megállapodások alapján az év végéig tart az a folyamat, amelynek keretében először helyhatósági választásokat tartanak a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területeken, majd a kijevi vezetés visszaveszi az ukrán-orosz határ ellenőrzését a válságövezetben.
Merkel kancellár két napja fogadta Petro Porosenkó ukrán elnököt Berlinben. A kancellár az EU egységére szólított fel a szankciók ügyében, míg Porosenkó egyenesen további nyomásgyakorlást kért Moszkvára az EU vezetőitől .
Áthidalhatatlan észak-dél ellentét
A tíz nappal ezelőtt lezajlott EU külügyminiszteri tanácskozáson azonban már világossá vált, hogy egy áthidalhatatlan észak-dél ellentét alakult ki az EU tagállamai között az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításának ügyében. Míg az Egyesült Királyság, Lengyelország és a Balti államok támogatják azt, több nagy tagállam, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország mereven ellenzi azt. Magyarország, Görögország és Ciprus természetesen szintén ellene van.
Az olasz kormányfő után a múlt hét végén José Manuel Garcia-Magallo spanyol külügyminiszter is Moszkvából üzente nyugati szövetségeseinek, hogy a szankciók mindkét fél számára károsak.
Prága is a héják ellen
Kisebb meglepetésként hatott, hogy a napokban a cseh elnök külpolitikai főtanácsadója is határozottan a de-eszkaláció mellett tette le a garast. Hynek Kmoníček szerint „bár a Minszk II. tűzszünetet nagyrészt betartják a felek, nagy a veszélye az ellenségeskedés kiújulásának. Csehország pedig sajnos túl jól tudja, mit jelent a frontok közé keveredni. Ha az európaiak most a rossz irányt válasszák, akkor a bizalmatlanság és konfrontáció újabb spirálját kockáztatjuk, amely talán egy újabb hidegháborúhoz vezethet.”
Kmoníček szerint az EU már amúgy is nehezen tudja egyedül megmenteni az összeomló ukrán gazdaságot. A főtanácsadó szerint „Kijev NATO-csatlakozása pedig a közeljövőben illúzió. Az egyedüli bölcs döntés Ukrajna számára egy egyensúlyi politika kialakítása a két nagy tömb határán.”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy az amerikai nyomás ellenére egyes európai vezetők megerősítették részvételüket a május 9-i moszkvai Győzelem Napja rendezvényén. Ezek közé tartozik Csehország, Szlovákia, Görögország és Ciprus.
Káncz Csaba jegyzete
A jelenlegi kancellár hatalomban maradna.
