A munkaerő-piaci fejlemények kedvezőek, az államadósság csökken, de a beruházások az idén akár vissza is eshetnek - írja az EB ma közzétett 2016. évi országjelentése, megállapítva, hogy az ország némi haladást ért el a 2015. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában.
Javul a növekedési potenciál is
A GDP meghaladja a válság előtti csúcsértéket és a növekedési potenciál fokozatosan javul, de Magyarország potenciális növekedési üteme még mindig egy százalékponttal elmarad a már amúgy is viszonylag alacsony válság előttitől.
A GDP 2015-ben a becslések szerint 2,75 százalékkal nőtt, ami a magánfogyasztás és az export növekedésének köszönhető. Az idén azonban az uniós források csökkenése miatt várhatóan 2,1 százalékra csökken a növekedés üteme, majd 2017-ben 2,5 százalékra gyorsul.
A munkaerő-piaci helyzet a közelmúltban már a magánszektorban is kedvezően alakult. A munkanélküliségi ráta a válság előtti szint alá süllyedt, annak ellenére, hogy az aktivitási ráta gyorsan emelkedett - írja a jelentés, hozzátéve, hogy a munkanélküliség csökkenéséhez a kivándorlás és a közmunkaprogram gyors növekedése is jócskán hozzájárult. A gazdaság egyenletes bővülése mellett a munkanélküliség 2017-ig várhatóan 5 százalékra csökken.
Nincsenek beruházások
A jelentés megállapítja, hogy a beruházások növekedése tavaly megállt, és idén az uniós finanszírozású beruházások átmeneti csökkenése miatt várhatóan kis mértékben visszaesik.
A magánberuházások pangása a hitelezők nem szűnő óvatosságával, a finanszírozási költségeket magasan tartó magas országkockázati prémiummal, illetve a bizonytalan szabályozási és adózási környezettel magyarázható.
Tovább csökken majd a hiány
A költségvetési hiány 2015-ben jelentősen csökkent, és a következő két évben várhatóan még alacsonyabb lesz. A GDP-arányos államadósság a válságot követő 2011. évi 81 százalékos csúcsérték óta mérsékelten csökkent, és 2017-ig várhatóan 72,5 százalékra megy le.
A külső egyensúlyhiány jelentősen csökkent. A nettó külső kötelezettségek 2009-ben a GDP 116 százalékára rúgtak, ez az arány 2014-ig 73 százalékra mérséklődött. Ez nemzetközi összehasonlításban még mindig magas ugyan, de már megközelíti a többi konvergáló gazdaságét, és várhatóan továbbra is gyors ütemben csökken.
Mindazonáltal a még mindig meglehetősen magas külső adósság és a rövid távú hitelmegújítási igények továbbra is kockázatokat jelentenek a gazdaság számára - áll a jelentésben.
A forintosítás elvitte a legnagyobb kockázatot
A belső pénzügyi stabilitással kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a háztartások devizaalapú hiteleinek forintosítása véget vetett az egyik legnagyobb rendszerszintű kockázatnak. A javuló gazdasági környezetnek és a bankokkal szembeni adópolitika enyhülésének köszönhetően kezd helyreállni a bankszektor nyereségessége.
A bankok ugyanakkor megfelelő tőkeellátottságuk és jó likviditásuk ellenére továbbra is óvatosan hiteleznek. A jelentés hangsúlyozza, hogy a jövőben biztosítani kell a nem teljesítő hitelek arányának csökkentését és a magánszektor piaci hitelezésének egészséges növekedését.
Nincs igazi lépés a korrupció ellen
Nincs haladás a korrupció elleni keret fejlesztésében. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Programot nem alakítják át annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a korrupció megelőzésében és a visszatartó erejű szankciók alkalmazásában.
Csak a dízel nagykerára drágul. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
