|
| Nurszultan Nazarbajev (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq) |
Tegnap azonnali hatállyal lemondott tisztségéről a 78 éves Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán államfője, aki 1990 áprilisa óta töltötte be ezt a tisztséget. Ma, helyi idő szerint délben iktatják be ideiglenes államfőnek Kaszim-Zsomart Tokajevet, a szenátus elnökét, Nazarbajev bizalmasát. Amikor a szomszédos Üzbegisztán elnöke 2016-ban elhunyt 78 éves korában, Nazarbajev észbe kapott és még inkább ráfordult országa megreformálására. Egy televíziós beszédben két éve jelentette be, hogy gyengíti saját elnöki jogköreit és erősíti az alig létező parlamentarizmust az országban.
Csak a színfalak mögé lép
Az államfő lemondása messze nem jelenti azt, hogy Nazarbajev elveszti politikai hatalmát. A parlament tavaly májusban törvényt hozott arról, hogy az államfő élete végéig vezetője lesz a Nemzetbiztonsági Tanácsnak – amely szervezetet egyben a minisztériumok, a biztonsági ügynökségek és a helyi önkormányzatok egyfajta koordináló szerepkörével ruházták föl. Nazarbajev ezen kívül tovább vezeti a Nemzeti Vagyonalapot és a kormányzó Nur Otan pártot.
Igazi közép-ázsiai módon a kormánypárt a 107 tagú alsóházban 93 hellyel bír, a többi mandátumot kitartott, kamu ellenzéki pártok birtokolhatják. A valódi, harcias ellenzéki pártokat az elmúlt években már szétzilálták jogi eszközökkel, vagy egyszerűen betiltották.
Nazarvajev lemondásának előszelei már egy hónapja megérkeztek, amikor elbocsátotta a teljes kormányzatot azzal az indoklással, hogy nem tudtak javítani a nép társadalmi helyzetét. Az elnöknek már akkor el kellett terelnie a figyelmet arról, hogy az átlagpolgárnak tett ígéretek nem teljesültek, nőtt a társadalmi feszültség az országban, amely tüntetésekbe is torkollott.
Brutális potenciál, feszültség Kínával
|
| Káncz Csaba |
Kazahsztán 2,7 millió négyzetkilométeres területű, a világ legnagyobb tenger nélküli országa és elképesztő természeti potenciállal bír. A Kína és Oroszország közé ékelődött ország területe nagyobb, mint Nyugat-Európáé, lakossága Hollandiával megegyező, miközben a világ egyik legnagyobb urán-, króm- és rézkészletével rendelkezik.
Kazahsztán pár éve kezdetben lelkes támogatója volt Peking ’Egy Övezet-Egy Út’ (BRI) mega-projektjének, amely új Selyemútként kötné össze Ázsiát és Európát és amely lehetővé tenné Asztanának, hogy az eurázsiai térség földrajzi centrumába helyezze magát. Hszi Csin-ping kínai elnök egyenesen a Nazarbajev Egyetemen jelentette be 2013-ban a BRI létrhozását. De a nagyívű geopolitikai projekt eddig nem hozta meg a várt nagyságú befektetéseket és a végrehajtása sem megy zökkenők nélkül.
Amikor 2016-ban Nazarbajev liberalizálta a termőföld külföldi tulajdonba jutásának szabályait, tüntetések robbantak ki a kínai behatolás fölött érzett elégedetlenség miatt. A kínai-kazah kapcsolatokat egyre jobban mérgezi a politikai átnevelő táborok működtetése Hszincsiang tartományban, ahol mintegy 2500 kazah kisebbségit is fogva tartanak. Egy ilyen táborból menekült asszonynak a kazah bíróság tavaly nyáron ítélte meg a menekült státuszt. Tavaly ősszel pedig Asztana bejelentette, hogy Peking engedélyével 2000 kazah etnikumú személy lemondhat kínai állampolgárságáról és távozhat Kazahsztánba.
Káncz Csaba jegyzete
