A háromezernél valamivel több magyarországi település tizedét, mintegy 300 önkormányzatot érintene érzékenyen az iparűzési adó alapjának megváltoztatása, amelyet a minap jelentett be Varga Mihály pénzügyminiszter - mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A többi település ugyanis nem vet ki iparűzési adót, vagy annak nincs meghatározó szerepe a helyi költségvetésbe- írta laptársunk az Mfor.hu.
Mint megírtuk, a Nemzeti Versenyképességi Tanács legutóbbi ülésén az egyik napirendi pont az iparűzési adó megreformálása volt. A pénzügyminiszter ezt követően ismertette a tájékoztatóján az elképzeléseket, amelyeket kormány elé kívánnak vinni, és legkésőbb 2021-ben hatályba akarnak léptetni.
A tervek szerint az értékcsökkenési leírás is adóalap-csökkentő tétel lenne, illetve a kutatás-fejlesztési költségek ötszörösét is el lehetne ismerni az adóalapban. Valamint a tárgyév decemberéről a következő év májusára kerülne át a feltöltési kötelezettség, vagyis a ténylegesen fizetendő adó teljesítése (az átállás a társasági adónál 2019-ben megtörtént).
Utóbbi átmeneti likviditási nehézséget okoz az önkormányzatoknak, az első két tétel viszont tényleges bevételkiesést fog okozni. Ennek mértékét a TÖOSZ elnöke 10-15 százalékra becsülte, a részletek ismerete hiányában. A 2018-as évről szóló zárszámadási törvény szerint 711 milliárd forint volt az önkormányzatok iparűzési adóbevétele. A pénzügyminiszter a tájékoztatón már 827 milliárdos bevételről beszélt. Ha utóbbit vesszük alapul, akkor 82-125 milliárd forint közötti összeggel rövidülhetnek meg az önkormányzatok - más megvilágításban ekkora tétel maradna a cégeknél.
A TÖOSZ nem kapott tájékoztatást a tervekről a bejelentést megelőzően - árulta el az elnök, aki vitatkozik azzal az állítással, amely szerint az ellenzéki vezetésű önkormányzatok lennének az első számú elszenvedői az iparűzési adó átalakításának. A mintegy 300 önkormányzat között egyaránt vannak ellenzéki és kormánypárti irányításúak, így például Győrnek is azzal kell számolnia, hogy kiesik a bevétel egy része. Mint ahogy Tab is a vesztesek közé kerülhet, ahol Schmidt Jenő a polgármester.
A TÖOSZ elnöke szerint a módosítás hatására szűkülni fog a települések mozgástere. A kötelező kiadásokra továbbra is jut pénz az iparűzési adóból, de a szabad felhasználásra az eddiginél kisebb összeg áll majd rendelkezésre.
A versenyképességi tanács ülésén egyébként mások mellett részt vett Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, valamint Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. A MOL 2018-as konszolidált éves jelentése szerint az olajcég 15,8 milliárd forintot fizetett ki iparűzési adóra és innovációs járulékra együttesen.
Elhúzódó gerillaharcokra számítanak. 
