A Tárki 1992 óta rendszeresen méri a magyarok hozzáállását a külföldiekhez és a különböző nemzetiségekhez. Idén áprilisban a lakosság 46 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy ne fogadjunk menedékkérőt.
A megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százalékuk mérlegeli a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.
Visszaestünk tíz évet
Az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után előbb ingadozott (1996–1998, 1999–2001), majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozásokkal (24–33%) meglehetősen stabil volt. 2012-ben a korábbi évekhez képest megnőtt az idegenellenesek aránya, és 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt, majd 2015 áprilisában a 2001-es csúcsértéket is meghaladta.
Arabokat, cigányokat nem látunk szívesen?
A mérlegelők körében a legmagasabb az arab nemzetiségűek (94%), a legalacsonyabb a határon túli magyarok (7%) visszautasítottsága.
Az arabokénál alig alacsonyabb a cigányok/romák, de 70–80% felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is. Még a viszonylag ártalmatlannak tekinthető pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60 százaléka
Rossz anyagi helyzet, kevés iskola
Az átlagosnál magasabb az idegenellenesség mértéke a Jobbik és az MSZP szavazói, illetve a nem szavazók körében, azok között, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak, vagy ennek romlásától tartanak, továbbá a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40–50 évesek körében.
Mint minden korábbi adatfelvétel esetében, most is a felsőfokú végzettségűek körében a legalacsonyabb az idegenellenesség mértéke (főiskolát végzettek 35%-a, egyetemet végzettek 20%-a).
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
