A valaha regisztrált legnagyobb mértékben csökkent az első negyedévben az euróövezet bruttó hazai terméke az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése alapján. Az Eurostat előzetes adatokra támaszkodó számításai szerint
az első negyedévben az euróövezetben 3,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévihez képest.
Az idei első negyedévi GDP-csökkenés a legnagyobb volt az összehasonlítható alapon vezetett statisztikai nyilvántartás 1995-ös kezdete óta.
A 2019-es negyedik negyedévben 0,1 százalékos volt a GDP-növekedés. Elemzők a ténylegesnél kisebb mértékű, 3,2-3,5 százalékos GDP-csökkenést vártak az euróövezet 19 tagországában átlagosan az idei első negyedévre.
Az euróövezet 19 tagországában éves bázison 3,3 százalékkal csökkent a GDP a 2019 negyedik negyedévi 1,0 százalékos éves növekedés után.
Az Európai Unió 27 tagországában az előző negyedévhez képest 3,5 százalékkal esett vissza a GDP az idei első negyedévben. A tavalyi negyedik negyedévben 0,2 százalék volt a negyedéves uniós GDP-növekedés.
Éves bázison 2,7 százalékkal mérséklődött az EU bruttó hazai terméke az idei első negyedévben, míg 2019 negyedik negyedévében 1,2 százalékos volt az éves növekedés.
Kilőtt a munkanélküliségi ráta
Emelkedett a munkanélküliségi ráta az euróövezetben és az Európai Unióban márciusban, párhuzamosan azzal, ahogy a tagállamok elkezdték bevezetni a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó, ámde a gazdaságot megbénító szigorú intézkedéseket.
Az Eurostat-jelentés szerint az euróövezet 19 tagállamában 7,4 százalékra, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 6,6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta szezonális kiigazítással számolva. Mindkét blokkban 0,1 százalékponttal kúszott feljebb a mutató értéke februárhoz képest.
Az euróövezetben az előző három hónap mindegyikében 7,3 százalékon, 2008 márciusa óta a legalacsonyabb szinten állt a munkanélküliségi ráta. Az Európai Unió 27 tagállamában ugyancsak az előző három hónap mindegyikében 6,5 százalékon stagnált a mutató, ami a havi statisztikai adatok közlése, 2000 januárja óta a legkisebb érték volt.
Egy évvel ezelőtt, 2019 márciusában az euróövezetben 7,7 százalékon, az EU-ban pedig 6,9 százalékon állt a munkanélküliségi ráta.
Márciusban 14 millió 141 ezren voltak munka nélkül az Európai Unióban, ebből 12 millió 156 ezren az euróövezet tagországaiban. A februárival összevetve a munkanélküliek száma az EU-ban 241 ezerrel, ebből az euróövezetben 197 ezerrel nőtt. A 2019. márciusival összevetve viszont az EU-ban 556 ezerrel, ebből az euróövezetben 477 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma.
- A legnagyobb európai gazdaságban, Németországban tavaly márciusban 3,2 százalékon, az idén februárban 3,5 százalékon, márciusban pedig 3,5 százalékon állt a munkanélküliségi ráta.
- Franciaországban a februári 7,9 százalékról 8,4 százalékra ugrott a mutató, de ez még így is jobb az egy évvel korábbi 8,6 százaléknál.
- Olaszországban egy éve 10,4 százalékon, februárban 9,3 százalékon, márciusban pedig 8,4 százalékon állt a mutató.
A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát márciusban is Csehországban regisztrálták, 2,0 százalékost, majd Hollandia következik 2,9 százalékkal, illetve Lengyelország 3,0 százalékkal. A helyzet Görögországban a legrosszabb, 16,4 százalékkal (januári adat), illetve Spanyolországban 14,5 százalékkal. Spanyolországban a februári 13,6 százalékról 0,9 százalékpontot ugrott a mutató egy hónap alatt.
Magyarország esetében az Eurostat statisztikájában a februári az utolsó adat: 3,6 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, emelkedett az előző két hónapban mért 3,4 százalékhoz képest. Egy évvel korábban, 2019 márciusában 3,4 százalékon állt a munkanélküliségi ráta Magyarországon.
Lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme
A vártnál kevésbé, de így is három és fél éve nem látott alacsony szintre lassult a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben áprilisban.
A csütörtökön közzétett előzetes adatok szerint áprilisban 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, amely 2016 szeptembere óta a leggyengébb érték.
Elemzők még alacsonyabb adatra, 0,1 százalékos növekedésre számítottak, miután márciusban 0,7, februárban 1,2, januárban pedig 1,4 százalékos emelkedést mértek.
Áprilisban az energiaárak húzták lefelé az euróövezeti inflációt. Éves összevetésben 9,6 százalékkal csökkentek az energiaárak a márciusi 4,5 százalékos mínusz után. Az élelmiszer-, alkohol- és dohánytermékek ára 3,6 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 1,2 százalékkal nőtt áprilisban.
Az energiaárakat nem számolva 1,5 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 0,9 százalékkal nőtt. Elemzők 0,7 százalékos maginflációra számítottak a márciusi 1,0 százalék után.
Havi összevetésben 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben áprilisban. Az energiaárakat nem számolva 0,9 százalékos volt a növekedés, az energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat sem tartalmazó maginfláció pedig 0,8 százalékkal nőtt. A végleges adatsort május 20-án hozza nyilvánosságra az Eurostat.
Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.
Tavaly egy hónapban sem érte el a 2 százalékot a fogyasztói árak éves összevetésű emelkedésének üteme, a legmagasabb értéket, 1,7 százalékot áprilisban mérték. Legutóbb 2018 októberében állt 2 százalék fölött az éves infláció az euróövezetben.
Állítólag Károly király Diana halála után nem mondott túl kedves dolgot. 
