A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A rendezvényről a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor írt részletesen.

Nagy Márton szerint 2024 a gazdasági átrendeződés éve, ahol az állami beavatkozás kulcsszerepet kap. Kiemelte, hogy Németország is eltörölte az adósságféket és jelentős fejlesztési alapot hozott létre. „Nem értem” – utalt arra, hogy Brüsszel nem reagál érdemben a külső környezet feltételeinek változására.

A magyar gazdaság hat fő programra épít, többek között a kkv-fejlesztésre és az infláció elleni küzdelemre. „Az infláció sosem nyugszik” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy az árak alakulása folyamatos figyelmet igényel. Kiemelte, hogy a kormány az élelmiszerinfláció visszaszorítására és a pénzügyi szektor áremelkedéseinek kontrollálására is fókuszál. A cél az árak stabilizálása mellett a fogyasztás ösztönzése és a vásárlóerő fenntartása. Szerinte a hitelezés rekordokat döntött, a lakossági és vállalati beruházások élénkülnek. A Széchenyi Kártya programra évente 320 milliárd forintot fordítanak. A kormány halasztaná az ESG-kötelezettségeket a kkv-k számára, miközben az államadósság csökkentését és a költségvetési egyensúlyt tartja szem előtt.

Orbán Viktor: Lesz vámháború

Orbán Viktor szerint Németország a klasszikus pénzügyi fegyelem feladására készül: „A terv, amit megismerhettem csütörtökön, nem 500 milliárdos, hanem egy 800 milliárd eurós német nemzetgazdasági csomagot tartalmaz”, amelyet infrastruktúra-fejlesztésre és katonai képességek növelésére fordítanak. A német döntés rövid távon kedvező Magyarország számára: „Ha a német gazdaságba pénz kerül, az egy bizonyos gyors áttételrendszeren keresztül szinte azonnal megjelenik a magyar gazdaságban, és a magyar gazdaság teljesítményét növeli.” Ugyanakkor a hosszú távú hatásokat nem lehet még megítélni.

Kiemelte, hogy „ha a németek csinálnak valamit, azt komolyan csinálják. Akkor is, ha jó dolgot csinálnak, akkor is, ha rossz dolgot csinálnak.” Hogy konkrétan mire gondolt, azt nem részletezte. 

Ukrajna helyzetét illetően kifejtette: „Jó okom volt arra, hogy a másik 26 európai uniós ország által Ukrajna ügyében aláírt dokumentumot megvétózzam.” Szerinte az uniós dokumentum arról szól, hogy „még több fegyvert kell küldeni Ukrajnába, és még több pénzt kell Európából fegyvereken keresztül, és azon túl is adni Ukrajnának.” Hangsúlyozta: „Három évig harcoltunk azért, hogy ki tudjunk maradni a háborúból”, ezt az álláspontot nem szabad feladni. A vétóról korábbi cikkünkben bővebben is olvashat:

Orbán Viktor beszélt a magyar-amerikai stratégiai szövetségről, amely szerinte politikailag már létrejött, és jelenleg a gazdasági együttműködés formálása zajlik. Bejelentette, hogy lesz egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely „jelentős segítséget jelent majd a magyar gazdaság számára”.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „biztosak lehetünk abban, hogy lesz vámháború”, amely Magyarországra is hatással lesz.

Elmondta, hogy Magyarország célja egy olyan amerikai együttműködési csomag kialakítása, amely „korlátozza vagy nullára csökkenti” az amerikai vámok hatását a magyar gazdaságra. Példaként említette, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt az előző amerikai kormány felmondta, de jelenleg ennek újrakötéséről tárgyalnak.

További részleteket az Mfor cikkében talál.