Komoly megállapodásokat hozott a miniszterelnök múlt pénteki látogatása Washingtonban, az egyik legjelentősebb bejelentés ezek közül a szankciómentesség az orosz olajat érintő, leendő amerikai szankciók alól – igaz, ennek pontos időtartamáról egyelőre viták vannak. Míg a kormánytagok azt hangoztatják és a kormánysajtó is egyöntetűen arról ír, hogy ez korlátlan időtartamra szól, addig nemzetközi sajtóinformációk szerint egy éves kivételezésről van szó. Egyéb alkuk mellett egy pénzügyi megállapodás is született, ez laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor cikke szerint feltételezhetően swap-ügyletről van szó, ám ahogy laptársunk figyelmeztetett, ez nem váltja ki az uniós forrásokat, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök feltételezi.
Nem lett megígérve a budapesti Trump-vizit
A találkozót megelőzően a brit Guardian arról írt cikkében, hogy a mentesség megszerzése mellett a magyar delegáció legfontosabb célja az volt, hogy Trumpot rávegye arra, hogy látogasson el Magyarországra. A cikk így fogalmazott:
a magyar miniszterelnök példátlan belpolitikai kihívással néz szembe az áprilisi parlamenti választás előtt, és egy Trump-látogatás erősítené az államférfiúi imázsát, valamint felrázná a konzervatív táborát.
Arról a bejelentések sorában nem érkezett hír, hogy ilyen látogatást sikerült volna elintézni, igaz, a budapesti békecsúcs lehetőségét továbbra is meglebegtették.
Megérte?
Az amerikai vizit célja tehát politikai tőke kovácsolása is volt, legújabb szavazásunkban pedig arról kérdeztük olvasóinkat, hogy milyen hatása volt Orbán Viktor útjának a politikai szimpátiájukra, változott-e ettől, hogy kinek a neve mellé teszik majd az ikszet áprilisban.
Az eredmények árulkodók: ahogy az grafikonunkon is látszik, válaszadó olvasóink döntő többségét nem ingatta meg a kérdés, és kitart Magyar Péter és a Tisza Párt mellett; míg 20,2 százalék arról nyilatkozott, hogy hűséges marad Orbán Viktorhoz és a kormánypártokhoz.
Szintén beszédes a washingtoni út hatására megváltozott szavazatok aránya is: olvasóink 4 százaléka pártolt el a kormánypártoktól a Tisza javára, míg fordított esetben ez az arány csak 1,6 százalék volt.
A banki extra terhek emelése tovább fékezi a növekedést. 
