Most már mindenki gázvezetékben utazik

Az orosz gázt Európába szállító Északi Áramlatot már építik, a törökországi Kék Áramlat már készen van, a szintén az európai uniós államoknak szállító energiavezeték, a Déli Áramlat létrehozatalában már megegyeztek az érdekeltek, miközben az év elején Ukrajna felvetette egy újabb, szintén Európába szállító vezeték, a Fehér Áramlat létrehozatalát.

Ez utóbbinak, részben politikai háttere van: Kijev ugyan nem tilthatja meg a Déli Áramlat építését, de egyeztetni kell vele a nyomvonalat és a környezetvédelmi vonatkozásokat, amelyek elbírálására az ukrán törvények szerint legfeljebb egy év áll rendelkezésre. Ukrajna a gyors engedélyért cserébe azt szeretné, ha Európa támogatná az ukrán Fehér Áramlatot, amely részben orosz felségvizeken haladna át.

Oroszország ugyanakkor azért akar Ukrajnát elkerülő európai vezetékeket építeni, mert ezzel elkerülheti, hogy Kijev a kettejük között újra meg újra kiújuló árvitában a gázvezetékek elzárásával zsarolhassa Moszkvát.

A vezetékek építése alapvetően azért szükséges mert a következő években jelentősen megnő az európai fogyasztók gázfelhasználása: Európa évente 500 milliárd köbméter gázt használ, ám a következő 20 évben az igény 30 százalékkal nő. Éppen ezért minimálisan 40-50 milliárd köbméter kapacitású szállítóvezeték hiányzik a várható szükségletekhez képest, de reálisan akár 100 milliárd köbméterrel több kapacitásra is szükség lehet ahhoz, hogy valóban verseny alakulhasson ki az európai gázpiacon. Az Európai Unió földgázfelhasználását részben saját kitermelésből, részben algériai importból és nagyrészt orosz behozatalból fedezi. A tagállamok nagyon eltérő helyzetben vannak.     

Jelenleg a Barátság gázvezetéken évi 160-180 milliárd köbméter földgáz érkezik, míg Lengyelország felé a Jamal-vezetéken évi 50 milliárd köbméter. A Törökországig elkészült Blue Stream, Kék Áramlat évi 16 milliárd köbméter kapacitású, a már épülő North Stream, Északi Áramlat kapacitása évi kétszer 27 milliárd köbméter lesz, a tervezés alatt lévő South Stream, Déli Áramlat kapacitását pedig évi 30-36 milliárd köbméterre tervezik.

Ezen túlmenően terveznek egy újabb vezetéket is, az európai uniós Nabucco-t, ám ezzel az a legnagyobb probléma, hogy nincs tisztázva a finanszírozás, illetve a szállítandó gáz forrása. Az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat építésében már megegyeztek felek, továbbra is nyitott azonban a vezeték nyomvonalának iránya: a gázvezeték utolsó szakasza Magyarországról Olaszország felé - az eredeti terveknek megfelelően - Ausztrián keresztül is haladhat, de a szlovéniai irány is lehetséges.

Igaz, orosz források szerint Ausztria ki is maradhat a Déli Áramlat gázvezeték nyomvonalából, és a vezeték Szerbiából Szlovénia felé mehet esetleg tovább Észak-Olaszországba. Korábbi hírek szerint viszont a vezeték szárazföldi útvonalterve készen áll: a gáz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át jutna Észak-Olaszországba, illetve egy másik ágon Görögországon keresztül Dél-Olaszországba - az utóbbi szakaszról április végén szándékoznak aláírni a megállapodást.

A Déli Áramlat gázvezeték - a Gazprom és az olasz Eni közös vállalkozása - a krasznodari területről indul, s a Fekete-tengeren át jut el Bulgáriába, onnan egyik ága Dél-Olaszország, másik ága Közép-Európa felé indul, s az utóbbi ág halad át Magyarországon Ausztria felé. A tervek szerint a vezeték évi 30-36 milliárd köbméter gázt szállít, s ebből a magyar-orosz megállapodás értelmében a magyarországi ágon legalább évi 10 milliárd köbméter halad át. A vezeték építési költségeit mintegy 10 milliárd dollárra becsülik, a pontos összeget a pontos tervek alapján később nevezik meg. A tervek szerint a vezetéket 2013-ban helyezik üzembe.

Egy másik gázvezetékben, a mintegy 7,4 milliárd euróba kerülő, az Ukrajnát szintén nem érintő Északi Áramlatban Magyarország nem érdekelt. A vezeték építése 2005 végén kezdődött: a Fehéroroszországot, Lengyelországot és a balti államokat megkerülő földgázvezeték az Északi-tenger alatt Németországba vezet. Az Északi Áramlatban a Gazprom fele résszel, a német BASF vegyiművek és az E.ON energiavállalat 20,5-20,5 százalékkal, a holland állami Gasunie 9 százalékkal tulajdonos.

Az Északi Áramlat a Balti-tenger alatti vezetéken 2010-től évi 27,5 milliárd köbméter földgázt továbbít majd Európába, és egy újabb vezeték megépítésével a kapacitás megduplázódik. A vezetékekben Oroszország, illetve a Gazprom dominanciája egyértelmű, hiszen Európai lehetséges földgázforrásai közül az orosz van a legközelebb, és az ország jelentős tartalékokkal is rendelkezik. Az új gázvezetékek, az Északi Áramlat és a Déli Áramlat orosz gázt szállítana, míg a Nabucco ázsiai eredetű földgázt - ez utóbbi források azonban még bizonytalanok.

A Nabucco vezeték kiépítésében a Mol mellett az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a német RWE vesz részt az eddig aláírt megállapodások szerint. A Nabucco-vezeték az elképzelések és korábbi hírek szerint Irán és Azerbajdzsán területéről szállítana - Törökországon keresztül - földgázt Európának. Lehetséges, hogy türkmén gáz is kerülne a Nabuccóba.

A Nabucco eddig a 22-es csapdája 
Megfizetünk-e a gázkimaradásért?
Nálunk lesz a Nabucco-csúcs 
Gázvita: jól vizsgáztunk, de tartsuk szárazon a puskaport
Meglátogat minket az EBRD elnöke
Törökország a Nabuccóval zsarolja Európát

MTI