Kelet-Közép-Európában a GDP-növekedés várhatóan 2,2 százalékra gyorsul 2014-ben a 2013-as (becsült) 0,9 százalékról, Magyarországon pedig a választások után költségvetési megszorítások jöhetnek, és a devizahitelesek problémáira is végleges megoldás születhet - áll az Erste legfrissebb, a régió 2014-es gazdasági kilátásairól szóló elemzésében.
Az Erste közleménye szerint Kelet-Közép-Európában kiegyensúlyozottabbá válnak a gazdasági növekedés hajtóerői, és a válság óta első ízben bővülnek a beruházások.
Juraj Kotian, az Erste Group makroelemzési részlegének vezetője a közlemény szerint kiemelte: a térségben kétszer akkora gazdasági növekedés várható, mint az euróövezetben, valamint a bővülés is fenntarthatóbbá válik. 2014 lesz az első év a válság kirobbanása óta, amikor a beruházások minden országban bővülni fognak - vélekedett a szakértő.
Akár folytatódhat is kamatvágás
Az Erste elemzői szerint tovább csökken a térség országainak költségvetési hiánya, a folyó fizetési mérlegek pedig továbbra sem "szállnak el". Horvátország és Szerbia kivételével minden kelet-közép-európai ország várhatóan megfelel a maastrichti követelménynek, amely szerint a költségvetés hiánya nem lépheti át a GDP 3 százalékát.
"Magyarország és Románia 2013 nyarán kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, Csehország és Szlovákia pedig várhatóan idén fog. Szlovákia csak úgy kaphatja meg a felmentést, ha az Európai Bizottság számára további részletekkel szolgál jövőbeli konszolidációs terveit illetően. Lengyelország még egy évig az eljárás hatálya alatt marad, de 2014-ben pozitív költségvetéssel zárhat a magánnyugdíjpénztárak államkötvény-állományának felvásárlásából származó járulékos bevétel miatt" - hangsúlyozta Juraj Kotian.
Több kelet-közép-európai országban is rekordmélységbe süllyedtek a kamatok. Nem valószínű, hogy a nyár vége előtt megtörténnének az első kamatemelések, sőt a jegybankok akár tovább is folytathatják a monetáris lazítást. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eszközvásárlási programjának visszafogása már nagyjából beárazódott a kelet-közép-európai kötvényárfolyamokba, ezért a kelet-közép-európai hetek esetében a finanszírozási kondíciók csak kis mértékben változhatnak.
"Úgy tűnik, a lassítás nagyon is kontrollált folyamatnak ígérkezik, hiszen a Fed mindenképpen szeretné elkerülni az amerikai kötvényhozamok bármiféle drasztikus emelését, nehogy veszélybe sodorja a gazdasági kilábalás fennmaradását. Ez ugyanakkor a kelet-közép-európai kötvényhozamok felfelé mutató kockázatait is visszafogja, s éppen ezért csak nagyon szerény, 20-70 bázispont mértékű emelkedésre számítunk jövőre" - mondta Juraj Kotian.
Tavasszal szigorítás?
Magyarországon az Erste elemzői szerint a kormány unortodox politikája vélhetően 2014-ben is a legjelentősebb tényező marad. A tavasszal esedékes parlamenti választások a jövő esztendő egyik központi eseményének számítanak.
A legfrissebb felmérések szerint a jelenlegi kormány marad hatalmon, ennek ellenére az Erste elemzői nem zárják ki, hogy a választások után költségvetési szigorítás lép életbe, akadnak ugyanis kockázatok arra vonatkozóan, hogy sikerül-e a GDP 3 százaléka alatt tartani a költségvetési hiányt, ami vélhetően előfeltétele lesz a további EU-pénzek érkezésének, ezért kiemelt jelentőséggel bír a kormány számára.
"Másrészről nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kormány további segítségnyújtást tervez a devizahitelesek számára, ami viszont jelentős kihatással lehet a bankszektorra, a forint árfolyamára és magára a gazdaság egészére" - áll a közleményben.
|
Megszorításokkal kezdhet az új kormány Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, választási költségvetésről ugyan nincsen szó, de ha a gazdaság nem okoz kellemes meglepetést, akkor nagyjából 170 milliárd forintnyi újabb megszorítás jöhet 2014-ben. A kormány túl sokat vár az áfából és az új vállalati adókból 2014-ben, miközben a tartalék nagysága jócskán elmarad a korábbi évek gyakorlatától – pedig az évközi kiigazítást még jelentősebb biztosítékok mellett sem sikerült megúszni az elmúlt években. A Privátbankár novemberi elemzése a 2014-es költségvetésről >> |
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
