Trump  még  Szaúd-Arábiában  tárgyalt  a  hét  elején,  amikor  a  térség  egyik  legtörékenyebb  államában  újabb  felfordulásról  érkeztek  hírek.    Legkevesebb  öt  tüntető  meghalt  ugyanis,  és  csaknem  300  embert  őrizetbe  vettek  a  hatóságok,  amikor  rajtaütöttek  egy  ellenzéki  hitszónokért  tartott  tiltakozáson  Bahreinben.

A  Perzsa-öbölben  fekvő  1,3  milliós,  többségében  síita  lakosságú  kis  monarchiában  2011  februárjában  tört  ki  rendszerellenes  tiltakozás,  amelyet  aztán  a  szunnita  uralkodócsalád  az  Öböl-menti  országok  segítségével  gyakorlatilag  vérbefojtott.    Az  elégedetlenkedők  a  több  mint  kétszáz  éve  hatalmon  lévő,  szunnita  dinasztia  jogköreinek  korlátozását,  valódi  alkotmányos  monarchia  bevezetését  és  a  síita  többséget  (!)  érő  hátrányos  megkülönböztetés  felszámolását  követelték.

Permanens  elnyomás

A  hat  éve  tartó  politikai  krízis  tavaly  júliusban  csúcsosodott  ki,  amikor  feloszlatták  a  legnagyobb  síita  ellenzéki  pártot  (al-Vefak)  terrorizmus  támogatásának  vádjával,  egyúttal  elrendelték  a  tömörülés  vagyonának  lefoglalását  is  az  államkincstár  javára.

Káncz Csaba

Az  al-Vefakot  vezető  Ali  Szalmán  sejk  jelenleg  négy  éves  börtönbüntetését  tölti  rendszerellenes  összeesküvés  és  engedetlenségre  való  felbujtás  miatt.    Az  ellenzéki  párt  számos  tagját  megkínozták  a  börtönben,  több  vezetőjének  pedig  egyszerűen  megszüntették  az  állampolgárságát.

A  bahreini  siíta  ellenzék  folyamatos  elnyomása  márpedig  politikai  instabilitást  vetít  előre  az  elkövetkező  évekre  is.

Ha  a  siíta  többséget  folyamatos  zaklatások  érik,  akkor  az  elégedetlenség  miatt  törvényszerűen  nő  Irán  befolyása  az  országban.

Aki  tehát  az  iráni  befolyás  miatt  aggódik,  annak  az  a  bahreini  emberi  és  politikai  jogok  miatt  kell  elsősorban  aggódnia.

Az  Ötödik  Flotta  védelmében

De  a  bahreini  király  és  az  uralkodó  család  több  tagja  exisztenciális  fenyegetésnek  tartja  a  siítákat  és  meggyőződésük  szerint  bármifajta  kompromisszum  végük  az  uralkodó  bukásához  vezethet.    Az  elnyomás  napjainkban  is  elképesztő  méreteket  ölt.    Áprilisban  az  uralkodó  jóváhagyta  az  alkotmány  azon  módosítását,  amely  szerint  az  állam  civil  személyt  is  feljelenthet  katonai  bíróságon.

Washingtonnak  komoly  érdekeltsége  van  az  országban,  hiszen  az  Ötödik  Flotta  állomásozik  a  kis  országban.    Trump  kormányzata  pedig  felülírva  Obama  eddigi  politikáját  úgy  döntött,  hogy  az  emberi  jogok  kérdésénél  jóval  fontosabbak  az  üzleti  és  biztonságpolitikai  megfontolások.    Ezért  a  múlt  hónapban  Washington  jóváhagyta  az  eddig  jegelt  fegyverszállításokat,  amelynek  keretében  többek  között  19  darab  F-16-os  vadászgépet  szállítanak  le  Bahreinnek.

A  britek  régi  motorosok  az  országban

London  is  helyezkedik.    Theresa  May  miniszterelnök  tavaly  decemberben  részt  vett  Bahrein-ben  az  Öböl-államok  éves  csúcstalálkozóján,  ahol  Szaúd-Arábia  mozgatta  a  szálakat.    Az  Öböl-államok  királyai,  emírjei  és  szultánjai  félreérthetetlen  támogatást  kaptak  a  brit  miniszterelnöktől,  aki  kijelentette,  hogy  „világosan  érzékeli  Irán  regionális  agresszív  akcióit  és  segíteni  fog  ez  ellen  küzdeni.”

May  bejelentette  azt  is,  hogy  London  stratégiai  megállapodásra  törekszik  az  Öböl-országokkal,  mégpedig  befektetésekkel  a  védelmi  szektorban  és  tréningekkel  Bahrein-ben  és  Jordániában.    May  természetesen  a  Brexit  utáni  brit  kereskedelmi  pozíciókat  is  ápolgatta  és  kereskedelmi  külön-megállapodásokra  törekszik  az  Öböl-államokkal.    Ennek  letárgyalását  nem  kell  jogilag  a  nulláról  kezdeni,  hiszen  Bahrein  egy  évszázadon  keresztül  brit  protektorátus  volt,  egészen  a  kis  olajállam  1971-es  függetlenedéséig.

Káncz  Csaba  jegyzete