Trump még Szaúd-Arábiában tárgyalt a hét elején, amikor a térség egyik legtörékenyebb államában újabb felfordulásról érkeztek hírek. Legkevesebb öt tüntető meghalt ugyanis, és csaknem 300 embert őrizetbe vettek a hatóságok, amikor rajtaütöttek egy ellenzéki hitszónokért tartott tiltakozáson Bahreinben.
A Perzsa-öbölben fekvő 1,3 milliós, többségében síita lakosságú kis monarchiában 2011 februárjában tört ki rendszerellenes tiltakozás, amelyet aztán a szunnita uralkodócsalád az Öböl-menti országok segítségével gyakorlatilag vérbefojtott. Az elégedetlenkedők a több mint kétszáz éve hatalmon lévő, szunnita dinasztia jogköreinek korlátozását, valódi alkotmányos monarchia bevezetését és a síita többséget (!) érő hátrányos megkülönböztetés felszámolását követelték.
Permanens elnyomás
A hat éve tartó politikai krízis tavaly júliusban csúcsosodott ki, amikor feloszlatták a legnagyobb síita ellenzéki pártot (al-Vefak) terrorizmus támogatásának vádjával, egyúttal elrendelték a tömörülés vagyonának lefoglalását is az államkincstár javára.
|
| Káncz Csaba |
Az al-Vefakot vezető Ali Szalmán sejk jelenleg négy éves börtönbüntetését tölti rendszerellenes összeesküvés és engedetlenségre való felbujtás miatt. Az ellenzéki párt számos tagját megkínozták a börtönben, több vezetőjének pedig egyszerűen megszüntették az állampolgárságát.
A bahreini siíta ellenzék folyamatos elnyomása márpedig politikai instabilitást vetít előre az elkövetkező évekre is.
Ha a siíta többséget folyamatos zaklatások érik, akkor az elégedetlenség miatt törvényszerűen nő Irán befolyása az országban.
Aki tehát az iráni befolyás miatt aggódik, annak az a bahreini emberi és politikai jogok miatt kell elsősorban aggódnia.
Az Ötödik Flotta védelmében
De a bahreini király és az uralkodó család több tagja exisztenciális fenyegetésnek tartja a siítákat és meggyőződésük szerint bármifajta kompromisszum végük az uralkodó bukásához vezethet. Az elnyomás napjainkban is elképesztő méreteket ölt. Áprilisban az uralkodó jóváhagyta az alkotmány azon módosítását, amely szerint az állam civil személyt is feljelenthet katonai bíróságon.
Washingtonnak komoly érdekeltsége van az országban, hiszen az Ötödik Flotta állomásozik a kis országban. Trump kormányzata pedig felülírva Obama eddigi politikáját úgy döntött, hogy az emberi jogok kérdésénél jóval fontosabbak az üzleti és biztonságpolitikai megfontolások. Ezért a múlt hónapban Washington jóváhagyta az eddig jegelt fegyverszállításokat, amelynek keretében többek között 19 darab F-16-os vadászgépet szállítanak le Bahreinnek.
A britek régi motorosok az országban
London is helyezkedik. Theresa May miniszterelnök tavaly decemberben részt vett Bahrein-ben az Öböl-államok éves csúcstalálkozóján, ahol Szaúd-Arábia mozgatta a szálakat. Az Öböl-államok királyai, emírjei és szultánjai félreérthetetlen támogatást kaptak a brit miniszterelnöktől, aki kijelentette, hogy „világosan érzékeli Irán regionális agresszív akcióit és segíteni fog ez ellen küzdeni.”
May bejelentette azt is, hogy London stratégiai megállapodásra törekszik az Öböl-országokkal, mégpedig befektetésekkel a védelmi szektorban és tréningekkel Bahrein-ben és Jordániában. May természetesen a Brexit utáni brit kereskedelmi pozíciókat is ápolgatta és kereskedelmi külön-megállapodásokra törekszik az Öböl-államokkal. Ennek letárgyalását nem kell jogilag a nulláról kezdeni, hiszen Bahrein egy évszázadon keresztül brit protektorátus volt, egészen a kis olajállam 1971-es függetlenedéséig.
Káncz Csaba jegyzete
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
