Sokatmondóan Brüsszelbe vezet majd első külföldi útja a mindössze 36 éves Jakov Milatovicnak, aki április 2-án nyerte meg a montenegrói köztársasági elnökválasztást, fölényesen legyőzve Milo Djukanovicot, aki 1991 óta volt majdnem folyamatosan hivatalban vagy miniszterelnökként vagy köztársasági elnökként. A választások óta adott első tévéinterjújában az Európa Most vezetője, Milatovic azt mondta a montenegrói közszolgálati műsorszolgáltatónak, hogy első hivatalos látogatása ugyan Brüsszelbe vezet, de utána a balkáni fővárosokban is rövid időn belül ellátogat.
Ön is tudja, hogy az európai integrációs folyamat túl régóta tart. Úgy gondolom, hogy tovább kell lépnünk ebbe az irányba, és fontosnak tartom, hogy Montenegró elnökeként elmenjek első hivatalos brüsszeli látogatásomra.
- idézi az új elnököt a Balkan Insight.
A cikk szerint a szerbiai média leginkább arra kíváncsi, mit jelenthet a Djukanovic-korszak montenegrói vége a Belgráddal fenntartott kapcsolatokra. Az újságok és az internetes portálok az oxfordi végzettségű Milatovic győzelmének lehetséges jelentőségét vizsgálták a Szerbia és Montenegró közötti kapcsolatokban. Ez nem véletlen, hiszen csaknem egy évszázadon át egy államszövetséghez tartoztak, mígnem Montenegró a 2006-os népszavazáson szűken megszavazta a függetlenséget.
A lap úgy értékeli, hogy a montenegrói függetlenség főépítészének, Djukanovicnak a bukása nagyobb figyelmet kapott hétfőn, mint az, hogy megkezdődött Hashim Thaci korábbi koszovói elnök pere az országban elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges hágai bíróság előtt. A cikk arra is kitért, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök Olaszországban találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, ahol a szerb elnök azt mondta, gratulált Milatovicnak, és meghívta Belgrádba.
A Balkan Insight emlékeztetett: Milo Djukanovic montenegrói elnök és a Szocialisták Demokrata Pártjának (DPS) vezetője vereséget szenvedett a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában, és 32 év után veszítette el hatalmát, hiszen először 1991 februárjában nevezték ki miniszterelnöknek. Európa leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője ráadásul simán kikapott a mindössze 36 éves politikai újonctól és az Európa Most jelöltjétől, Jakov Milatovictól.
A hivatalos és végleges eredmények szerint a múlt vasárnap a valamivel több mint 542 ezer választópolgár 58,88 százaléka szavazott a 37 éves Jakov Milatovicra, míg a hivatalban lévő Milo Djukanovicra, a Szocialisták Demokratikus Pártjának a jelöltjére a szavazók 41,12 százaléka adta a voksát. A részvételi arány 69,33 százalékos volt.
Djukanovic elismerte vereségét, és azt mondta:
Montenegró választott, és tiszteletben tartom ezt a döntést. Azt kívánom, hogy Milatovic legyen sikeres elnök, és hogy Montenegró továbbra is sikeres ország legyen.
Milatovic szerint pedig az ország búcsút intett a korrupciónak és a bűnözésnek. Elemzők szerint is Djukanovic veresége főleg arra vezethető vissza, hogy a választók megelégelték, hogy a hatalom teljesen összefonódott a korrupcióval. Például többéves csúszás után bizonytalan a jövője az egymilliárd dolláros kínai hitelből épülő autópályának: a kivitelezőket nem nyilvános pályázaton választották ki, hatalmas összegek vándoroltak a szervezett bűnözői csoportokhoz tartozó kivitelezőkhöz, köztük a most megbukott elnökhöz közelállókhoz is.
A vasárnapi eredmények szerint az egykori kormányzó DPS egyre népszerűtlenebb, mivel Djukanovic volt az utolsó magas rangú állami tisztségviselő a 2020 augusztusi parlamenti választások elvesztése után. A párt politikai zuhanása a tavaly októberi helyhatósági választásokon is folytatódott, amikor a DPS elvesztette az irányítást 14 település közül 10 felett, köztük a fővárosban, Podgoricában.
Jakov Milatovic igazából bankár: dolgozott az NLB Banknál, a Deutsche Banknál, majd az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD). 2020 és 2022 között a Zdravko Krivokapic vezette kormány gazdaságfejlesztési minisztere volt. Népszerűsége részben annak köszönhető, hogy rövid kormányzati szerepvállalása alatt 163-ról 270 euróra (61 474 forintról 101 828 forintra) emelte a minimális nyugdíjak összegét, míg a minimálbér 250-ről 450 euróra (94 285 forintról 169 713 forintra) növekedett.
Nem véletlen, hogy a 36 éves egykori gazdasági miniszter, Jakov Milatovic első útja Brüsszelbe vezet. Montenegró 2008. december 15-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét, de a folyamat nagyon lassan halad. A belpolitikában ugyanis teljes a káosz: decemberben járt uniós küldöttség az országban és Tanja Fajon szlovén külügyminiszter vezetésével arra jutottak, hogy az országnak nincs kormánya, és az alkotmánybíróság sem működőképes, így pedig Montenegró azt kockáztatja, hogy az Európai Unió megszakítja vele a csatlakozási tárgyalásokat.
Montenegróban legutóbb 2020-ban volt parlamenti választás. Az akkor megválasztott kormány azonban 2022 februárban megbukott, mert a szerb- és oroszbarát pártok nem tudtak közös döntéseket hozni a Nyugat-barát pártokkal. Az azt követő kormány pedig augusztusban bukott meg bizalmi szavazáson a szerb ortodox egyházzal megkötött egyezmény miatt. Az Európa Most az idén nyári választás fő esélyese lett. Kérdés, hogy lehet-e más a politika Montenegróban?
Digitális cenzúra a válság közepén.
