Ezt Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára mondta az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol részletes vitát folytattak a képviselők a törvényjavaslatról, továbbá szavaztak a beérkezett módosítókról.
Adorján Richárd szerint sem a jövő évre várt 2,7 százalékos inflációs előrejelzésen, sem a 4,1 százalékos GDP-bővülési prognózison nem kell változtatni. A Pénzügyminisztérium nevében a helyettes államtitkár a költségvetéshez beérkezett módosítók közül egyet sem támogatott. Az ellenzéki képviselők összesen 51 módosító javaslatot nyújtottak be, de a gazdasági bizottság sem támogatta ezeket.
A PM szerint nincs veszélyben a költségvetés
A forintárfolyamról Adorján Richárd azt mondta: az árfolyam gyengülésének nincs jelentős hatása a költségvetésre. Szerinte a kormány több intézkedést tett az ország sérülékenységének csökkentésére, a devizaadósság arányát például a kormányváltás idején fennálló 50 százalékról 20 százalékra csökkentette mára.
Witzmann Mihály (Fidesz), a gazdasági bizottság alelnöke elmondta, a kormány az elmúlt években olyan gazdaságpolitikát folytatott, amelynek révén a bérek folyamatosan nőttek, a foglalkoztatás emelkedett és a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent. Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés nagyjából 4000 milliárd forint fejlesztésről és beruházásról rendelkezik, amelyből 2600 milliárd forint nemzeti forrás.
MSZP: nem ilyen árfolyammal tervezték a költségvetést
Tóth Csaba (MSZP) bizottsági alelnök szerint megkérdőjelezhető a jövő évi költségvetés megalapozottsága, mivel azt 311 forintos euróárfolyammal tervezték, most pedig 330 forint az euró. Kifejtette, a Költségvetési Tanács szerint is számos kockázatot hordoz a következő év makrogazdasági pályája. Kifogásolta, hogy az oktatásra fordított keret emelkedése még az infláció mértékét sem éri el. A bizottság MSZP-s tagjai nem támogatják a jogszabály-tervezetet, tette hozzá.
|
| EUR/HUF alakulása az elmúlt hónapokban. Friss árfolyamok >>> |
Volner János (Jobbik) szerint a törvényjavaslat a fenntarthatatlan célok költségvetése. Mint mondta, nincs válasz a költségvetésben a romló magyarországi demográfiai folyamatokra, mint ahogy arra sincs, hogyan lehetne itthon tartani az országból kivándorló fiatal szakembereket. Szerinte ha az uniós támogatások elmaradnának, az ország gazdasága recesszióba fordulna.
Mellár Tamás (Párbeszéd), a bizottság alelnöke kiemelte: a jövő évi büdzsét 4 százalék körüli növekedés alapján állították össze, a magyar gazdaság potenciális növekedése azonban mindössze 2 százalék körül van. Szerinte nem biztosított a a hiány mértékének hosszú távú fenntarthatósága. A költségvetés-tervezetben nincs koncepció arra vonatkozóan sem, hogy miként lehetne segíteni a kis- és középvállalati szektort, és hogyan lehetne megoldani a jelentős munkaerőhiányt.
A gazdasági bizottság ellenzéki képviselői azt javasolják, hogy hallgassák meg Matolcsy György jegybankelnököt a forint árfolyamának alakulásával és a kamatpolitikával kapcsolatban.
Nem megy el a szerdai meghallgatásra Matolcsy
Mint arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke, Varju László szintén kezdeményezte a jegybankelnök meghallgatását szerdára. A meghívóban első napirendi pontként szerepel a jegybankelnök tájékoztatója a forint tartós gyengüléséről, ennek költségvetési politikára gyakorolt hatásáról és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezzel kapcsolatos terveiről.
Az ülésre Matolcsy György nem megy el, mivel - az MNB szerint - az Országgyűlés plenáris ülésén, valamint a gazdasági bizottsága előtt rendszeresen beszámol a munkájáról.
Piaci elemzők szerint nincs jele annak, hogy az MNB lépésekre készülne a forint árfolyamával kapcsolatban.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
