A Saxo Bank ismét publikálta a 2019-re szóló 10 meghökkentő előrejelzését. Ezek az előrejelzések olyan eseményekre vonatkoznak, amelyek bekövetkeztének kicsi a valószínűsége (bár nem annyira, ahogy a piac gondolja), de ha mégis valósággá válnának, sokkhatással bírnának a pénzpiacokra.
1. Az EU adósságátrendezést jelent be
2019-ben az államadósságok fenntarthatatlan mértéke, a populisták előretörése, az Európai Központi Bank eszközvásárlásainak csökkentése, az emelkedő kamatok és persze a lassuló gazdasági növekedés együttesen újra felvetik azt a kérdést, hogy miként lehetne megelőzni egy újabb válságot. Közben az olasz adóssághelyzet is komoly fenyegetést jelent az európai bankok számára. Az első előrejelzés szerint az EKB új refinanszírozási programot (TLTRO) indít és iránymutatást ad arra, hogy elkerüljük a vérfürdőt. De ez nem lesz elég, és amikor az olasz bajok átterjednek Franciaországra, a politikusok rájönnek, hogy az EU a szakadék szélére került. Németország és az unió más központi tagállamai számára, ha nem akarják, hogy szétessen az eurózóna, nem lesz más választás, mint visszatérni az államadósságok monetizálásához, vagyis az államadósságok központi banki finanszírozásához.
Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió mandátumot ad az EKB-nak arra, hogy közvetlenül finanszírozza a GDP 50%-át meghaladó államadósságokat, az adósságok többi részét eurókötvény-kibocsátás fedezné, és ezzel egyidőben megváltoztatnák a Stabilitási és Növekedési Paktum sok vitát kiváltó kereteit (ezek közül a legismertebbek: a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át, az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át). Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió országai által elfogadott új pénzügyi szabályozás értelmében 2020-tól a GDP első 3%-át kitevő deficiteket közös kötvénykibocsátással lehetne fedezni, az ezen túli részt pedig az Európai bizottság rendszeresen ellenőrizné.
2. Az Apple tőkét biztosít a Teslának, 520 dolláros részvényárfolyam mellett
Az Apple tisztán látja, hogy ha mélyebben be akar épülni a felhasználók mindennapjaiba, akkor a következő terület az autózás, mivel az autók is egyre nagyobb mértékben kínálnak digitális felhasználói élményt. A néhai Steve Jobs is megmondta, hogy egy cégnek nagy és bátor téteket kell megtennie, ha nem akar önelégültté, majd jelentéktelenné válni. Tudva, hogy a Teslának nagyobb pénzügyi erőre van szüksége, az Apple pedig szeretné kiterjeszteni ökoszisztémáját az autózásra (jóval intenzívebben, mint ahogy azt a jelenlegi Apple CarPlay rendszer biztosítja), adódik a második számú meghökkentő előrejelzésünk, amely szerint az Apple megkörnyékezi a Teslát, hogy 520 dolláros részvényáron – ami 100 dollárral nagyobb az Elon Musk hírhedt nyári twitter-bejegyzésében megjelölt kivásárlási árnál – megszerezze az elektromos autózás ikonikus vállalatát.
3. Trump elküldi a Fed elnökét, Powellt
A harmadik előrejelzés szerint a Fed Nyíltpiaci Bizottságának 2018 decemberi ülésén Jerome Powell, a Fed elnöke egy szűk többséggel eléri a kamatlábemelést – de ez már túl soknak bizonyul, és az Egyesült Államok gazdasága, valamint az amerikai részvények árai elindulnak lefelé 2019 első negyedévében. 2019 nyarára a részvények már a mélyben vannak, az amerikai hozamgörbe pedig inverzzé válik (a hosszútávú papírok alacsonyabb hozamot fizetnek, mint a rövidtávúak), és a feldühödött Trump elnök kirúgja Powellt, a helyére pedig a minnesotai Fed elnökét, Neel Kashkarit nevezi ki. Az ambiciózus Kashkari állt ki eddig a legkövetkezetesebben a galamb-jellegű döntésekért, kritizálva az Egyesült Államok szigorodó monetáris politikáját. Kashkarinak nincsenek különösebb kifogásai az ellen, hogy a Fed a kormány eszközéül szolgáljon, és sokat fog segíteni Trumpnak abban, hogy sikeresen induljon a második elnökségéért 2020-ban: az új Fed-elnök 5 ezer milliárd dolláros hitelkeretet biztosít, hogy megvegye a pénzügyminiszter Mnuchin új, kamatnélküli örökjáradékkötvényeit, amellyel lehetővé válnak Trump infrastruktúra-fejlesztési tervei. Ezzel az Egyesült Államok GDP-je nominálisan visszakerül arra a pályára, ahol a pénzügyi válság előtt volt. Az infláció viszont eléri a 6%-ot, a Fed iránymutató kamata pedig 1%-nál ragad le - az adósság csökkentése így a megtakarítással rendelkezők kárára valósul meg.
4. Corbyn az Egyesült Királyság miniszterelnökeként az 1.00 szintre taszítja a GBPUSD-t
A negyedik meghökkentő forgatókönyvben az Egyesült Királyságban a Munkáspárt elsöprő győzelmet arat és kinevezi Jeremy Corbynt miniszterelnöknek azzal az ígérettel, hogy átfogó reformokat hajtanak végre és meghirdetnek egy második népszavazást a Brexit feltételeinek tisztázására. Erős parlamenti többséggel a háta mögött Corbyn munkáspárti kormánya nekilát egy, a 20. századi közepére jellemző szocialista hadjáratnak, hogy orvosolja az Egyesült Királyság nagy egyenlőtlenségeit. Új adóbevételekre kerül sor, Corbyn bevezeti az Egyesült Királyság első meredeken progresszív ingatlanadóját, hogy megsápolja a gazdagokat, és arra kéri a Bank of Englandet, hogy segítsen finanszírozni egy új mennyiségi könnyítést, amelynek az emberek széles rétegei lennének a haszonélvezői – de ez lehet akár egy általános alapjövedelem is. A közműveket és a vasúthálózatokat újra államosítják, és a költségvetési deficit meghaladja a GDP 5%-át. Az infláció meredeken emelkedik, a befektetések visszaesnek, a külföldiek pedig menekülőre fogják, és viszik magukkal a pénzüket is. A fontot szétzúzza az ikerdeficit, az üzleti befektetések hiánya és a megoldatlan Brexit. A GBPUSD az 1.30-ás zónából, ahol 2018 második felének nagyobb részét töltötte, leesik 1.00-ra, vagyis egy font mindössze egy dollárt fog érni, amire még nem volt példa.
5. A vállalati hitelválságban a GE magával rántja a Netflix-et
Az ötödik előrejelzés szerint 2019 lesz az az év, amikor az Egyesült Államok vállalati kötvénypiacán elindul a dominóhatás. A General Electrics-szel kezdődik, amelynek tovább romlik a hitelképessége, és a CDS felára 600 bázispont fölé emelkedik, mihelyst a befektetők pánikba esnek a GE 100 milliárd dollárnál is nagyobb kötelezettségeitől és a romló cashflow-termelő képességétől. Az ijedelem a Netflixig terjed, ahol a befektetők egyszer csak észreveszik az ijesztő eladósodottságot, azt, hogy a nettó adósság és tőkeköltségek utáni EBITDA hányadosának értéke 3,4, és hogy 10 milliárd dollár adósság szerepel a mérlegben. A Netflix finanszírozási költségei megduplázódnak, a tartalom bővülése drámaian lelassul, a részvényárak bezuhannak. Hogy a helyzet még rosszabb legyen, a Disney 2019-ben belép a videómegosztás iparágába, tovább nyírva a Netflix növekedési lehetőségeit. A magas hozamú vállalati kötvények piacán olyan láncreakció indul el, amely az 1929-es tőzsdei összeomlást idéző eseményekhez vezet az amerikai magas hozamú kötvényeket követő ETF-ek piacán, ahol az ETF-ek piacvezetői nem lesznek képesek a helyzetnek megfelelő szpredek kialakítására. Ez pedig nagyarányú tőkekivonásokat idéz elő egy zavaros, tumultuózus kereskedési időszakban. AZ ETF-piac vérvesztesége lesz az első figyelmeztető jel a passzív befektetési eszközöket illetően, amely rámutat az ilyen eszközök sötét oldalára a piaci zavarok idején.
6. Az ausztrál központi bank mennyiségi lazítási programot indít a lakáspiaci lufi következményeinek enyhítésére
2019-ben egy katasztrofális összeomlás vet véget az ausztrál ingatlanpiaci tivornyának, és ennek a fő kiváltója a hitelbővülés leállása lesz – a hatodik meghökkentő előrejelzésünk szerint. A bankokra egy befagyott hitelezési piac és egy felülértékelt ingatlanállomány marad, így a pénzintézetek arra kényszerülnek, hogy tovább szigorítsák a hitelezési feltételeket. Ausztrália 27 év óta először recesszióba süllyed, mivel az ingatlanárak esése a háztartások vagyonának csökkenését is jelenti, és ez a lakossági költésekre és a belföldiek befektetéseire is negatívan hat. A GDP megtorpan, a vállalati eredmények visszaesnek. A bankok rossz hitelállománya túl nagy lesz ahhoz, hogy maguk oldják meg a problémát, így azt ausztrál központi bank, a Reserve Bank of Australia segítségére lesz szükség, akár abban a formában, hogy az RBA mérlegébe kerülnek a gyenge minőségű jelzáloghitelek.
7. Recesszió Németországban
Németország, az évtizedeken keresztül globális szinten vezető hatalom azzal küszködik a hetedik gondolatkísérletünkben, hogy a modern technológia a megfelelő arányt képviselje a gazdaságában. Németország gazdaságának koronaékszere, az autóipar 14%-ot képvisel az ország GDP-jéből. A német autóipartól stabil növekedést vártak el, 100millió eladott autóval 2018-ban. Ehelyett csak 81 millió jött össze, alig 2%-kal több, mint 2007-ben, és ez a teljesítmény meglehetősen elmarad a 2000-es évek 5-10%-os éves növekedésétől. 2040-re globális szinten az új autók 55%-a, a meglévő autók 33%-a elektromos jármű lesz. A németek viszont csak most kezdtek bele az elektromos járművek fejlesztésébe, években mérhető a lemaradásuk, és az amerikai vámok sem könnyítik meg a kivitelt. 2019-ben felerősödnek a globalizációellenes érzelmek, megnő a költségérzékenység, nő a helyi piacok és a helyi termelés súlya, központi kérdés lesz a környezetvédelem – csupa olyan tényező, amelyeknek éppen az ellenkezője teremtett kedvező környezetet Németország számára a 80-as évektől. Mindez egy német recesszióhoz vezethet 2019 harmadik negyedévében.
8. Egy X-osztályú napkitörés kétezer milliárd dollárnyi kárt okoz
A Földön minden életforma a Nap nagylelkű energiaadományának köszönheti létezését. De a Nap nem mindig viselkedik derűs és jótékony gázgömbként. Ahogy azt a napkutatók pontosan tudják, a Nap haragos kitörésekre is képes, és ennek a földi hatás erejét nézve a legsúlyosabb formája a koronakidobódás, amely során a napkorona egy darabja kilökődik a bolygóközi térbe. A 25. napciklus során, 2019-ben a Földnek nem lesz szerencséje – még mindig az alacsony kockázatú események világában vagyunk -, a napvihar eléri a nyugati féltekét, megzavarva ezzel a műholdakat, és ezzel elszabadul a káosz a GPS-függő légi és földi közlekedésben és az elektromos hálózatokban. Hogy mi lesz a vége? Kétezer milliárd dollárnyi kár, ami 20%-kal kisebb, mint amelyet a Lloyds által szponzorált tanulmány becsült meg 2013-ban, egy akkori napvihar esetleges következményeit vizsgálva.
9. Globális szállítási adót vezetnek be a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak miatt
Egy újabb év hozott szélsőséges időjárási viszonyokat, Európa megint egy rendkívüli hőhullámtól szenvedett a nyáron, pánikhelyzetet okozva a nagyvárosokban. Mivel a nemzetközi légi- és hajózási forgalom jelentős adókedvezményeket élvez, ez a két iparág válik egy új globális szállítási adónem célpontjává a kilencedik előrejelzésünkben. Az új adót a jegyekre vetik ki a nemzetközi repülésben, míg a hajózásban a kibocsátott széndioxid súlyához kötik az adó mértékét, így 50 dollár lesz az adó egy tonna kibocsátott széndioxidra.
Ez lényegesen nagyobb, mint az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS) alkalmazott, átlagosan 15 euró / tonna költség. Az új adó megnöveli a repülőjegyek árát és a vízi szállítás költségeit, és természetesen beépül a végső fogyasztói árakba is. Az Egyesült Államok és Kína korábban vitatta az üzemanyagadó szükségességét a nemzetközi repülésben, a polgári repülésről szóló 1944-es Chicagói Egyezményre hivatkozva, de Kína megváltoztatja álláspontját annak megfelelően, hogy egyre elkötelezettebb a környezetszennyezés elleni küzdelemben. Ez végül is arra készteti az Egyesült Államokat, hogy – még ha vonakodva is – hozzájáruljon egy globális szállítási adó bevezetéséhez. A turizmus, a légi közlekedés és a vízi szállítás cégeinek részvényei áresést szenvednek el a megnövekedett bizonytalanság és a gyengébb növekedési kilátások miatt.
10. Az IMF és a Világbank bejelentik, hogy a GDP helyett a termelékenységi mutatókat helyezik előtérbe
Az IMF és a Világbank találkozóján a két szervezet vezető közgazdászai, Pinelopi Goldperg (Világbank) és Gita Gopinath (IMF) bejelentik, hogy a jövőben nem veszik figyelembe a GDP-t. Azzal érvelnek, hogy a GDP nem képes megragadni az alacsony költségű, technológia-alapú szolgáltatások valódi hatásait, nem alkalmas a környezetvédelmi kérdések számbavételére, ahogy azt a környezetszennyezés emberi egészségre és a környezetre gyakorolt szörnyű hatásai is igazolják Indiában és a világ más részein. A termelékenység az egyik legnépszerűbb, ugyanakkor az egyik legkevésbé jól értelmezett kifejezés a közgazdaságtanban. Leegyszerűsítve az időben kifejezett teljesítményről van szó, de a valóságban ez egy lényegesen összetettebb fogalom. Igazából úgy is tekinthetjük, mint az életszínvonal változását meghatározó legfontosabb tényezőt. Ha egy országban azt szeretnék, hogy az emberek boldogabbak és egészségesebbek legyenek, akkor a jövőben többet kell termelnie egy embernek, mint korábban. Az IMF és a Világbank rendkívüli döntése egyben szimbóluma is annak, hogy távolodni kezdünk attól válság utáni, a központi bankok által meghatározott világtól, amelyet a globális termelékenység összeomlása jellemez.
