Nem biztos, hogy ősszel ismét lesz országos koronavírus-felmérés

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a sajtótájékoztató házigazdája egy mottóval kezdett:

„Az ország egészségügyi egyetemei a nemzet őrszemei, ezért vállaltuk magunkra ezt a feladatot.”

Még nincs döntés az őszi reprezentatív felmérésről. Fotó: Pixabay

A négy egyetem vezetőinek és a KSH elnökhelyettesének részvétel megtartott eseményen kiemelte, hogy az országos reprezentatív felmérést, mely hazánk átfertőzöttségét hivatott megmutatni, április utolsó hetében döntötték el. Az újraindítás és az enyhítések megjelenése előtt, időtartamát pedig épp két hétre kalibrálták be, ami kvázi az új koronavírus megbetegedés lezajlásának időtartama. Ezért ahogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatását megkapták, indult is a felmérés, hiszen az idejében meghozott intézkedések miatt Magyarország ugyan kiemelkedően jó helyen áll a járvány tekintetében, de azért kétségtelenül voltak intézményes gócpontjai.

„Én még a szűrés előtt 0,1 százalékra saccoltam a fertőzöttség arányát. A cél tehát az volt, hogy objektív keresztmetszeti képet mutassunk Magyarország COVID-19 fertőzöttségéről, a volt és a valós fertőzöttség dinamikájáról” – jelentette ki a rektor.

Mag Kornélia, KSH elnökhelyettese arról a kétlépcsős folyamatról beszélt, ami a lakosság kiválasztását illeti. A Központi Statisztikai Hivatal feladata, hogy megbízható és pontos adatokat szolgáltasson, de mitől megbízható egy adat?

„Azért vettünk reprezentatív mintát, hogy minden személynek esélye legyen  bekerülni a vizsgált rétegbe, hogy a népesség egy részét képviselje”

– mondta Mag Kornélia.

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: youtube

Nem csak országosan, hanem regionálisan és korcsoportra is válaszokat akartak kapni, ezért elsődlegesen a magán háztartásban élőket célozták mert, mert őket mindig kevesebbszer tesztelik. Magyarország 3177 településéből végül 489 került be a mintába le (nagyobb települések, budapesti kerületek, volt-e már fertőzött az adott települések). Második lépésben történt a személyek kiválasztása, amely szisztematikus módon, csupán a születési évszám szerint történt meg, a lényeg, hogy 14 éven felüli lakos legyen.

Fontos szempont volt az önkéntesség, ezért a megtagadók arányát 30 százalékra saccolták. A reprezentatív minta nagyságát 17787 személyben határozták meg végül, akiket postai úton, ügyfélkapus eléréssel, telefonon vagy személyesen kerestek meg. 2600 fővel nem sikerült a kapcsolatfelvétel, s a várakozásokhoz képest kissé magasabb, több mint 3000 fő tagadta meg a részvételt. Így 10 575 fő lett az, akit a kérdőív után tesztelni is lehetett a rendelkezésre álló 16 nap alatt fix és mobil helyeken: az egyetemek klinikáin, a szűrőbuszokon, valamint az otthonukban.

A 10575 fő 67,7 százalékos részvételt jelent, amelyből a Szegedi Tudományegyetem 63,6 százalékot, a Debreceni Egyetem 68,2 százalékot, a Pécsi Tudományegyetem 63,7 százalékot, míg a Semmelwis Egyetem 71,4 százalékot szűrt meg.

„A május 16-án befejeződött felmérés során 3 pozitív, aktív esetet találtunk, közülük ketten kórházban voltak. Összesen 70 szeropozitív, azaz a fertőzésen átesett esetet találtunk, melyből 56439 főre becsüljük a teljes populáció átfertőzöttségét, melyből természetesen a nyugdíjasok voltak többségben”

– mondta Merkely Béla.

Dr. Berényi Ervin, a Debrecen Egyetem Klinikai Központjának elnöke kiemelte: fantasztikus logisztikát igényelt kutatás, hogy az ország minden szegletében ott lehetetett a négy egyetem, amivel tanúi lehettünk egy soha nem látott kutatói összefogásnak.  

Dr. Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke a lakosság pozitív hozzáállásával kapcsolatban arról számolt be, hogy a 75 százalék feletti részvétellel a TOP-3 megyék között szerepel Veszprém, Nógrád, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, őket követi Pest megye.   

„Érdekesség, hogy Kelet-Magyarországon inkább az idősebbek, míg a  központi régióban és Nyugat-Dunántúlon a fiatalok és középkorúak fertőződtek meg, aminek valószínűleg a mobilisabb életvitel lehet az oka"

– jelentette ki Dr. Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központjának vezetője

Végül a négy egyetem vezetői közül Merkely Béla, a SOTE rektora annyit tett hozzá a közös elemzéshez, hogy az adatok szerint sem a dohányzás, sem a testsúly nem befolyásolta a fertőzésnek való kitettséget, sokkal inkább a társbetegségek, mint a magas vérnyomás, a szívbetegség, a krónikus tüdő-, vese- és májbetegségek. Ami viszont egyértelmű, hogy a betegség tünetei közül kiemelkedik a szaglás- és íz-érzészavar, valamint az igen erős izomfájdalom a többi átlagos tünet mellett, mint a láz, fáradtság, hasmenés, hasfájás, fejfájás.

Az országos reprezentatív kutatásban nemzetközi szinten szinten is kiemelkedőnek számít a részvétel aránya még a megtagadók száma ellenére is. A kutatás eredménye, hogy nagyon alacsony az átfertőzöttség, mindössze 0,68 százalék, amivel 95 százalékos biztonsággal 56 439 eset valószínűsíthető.

A tervekkel kapcsolatban Merkely Béla azt mondta, fontos az egyetemek őrszem-funkciója, hogy az enyhítések után a gyanús eseteket folyamatosan tesztelik, mert Európában még járvány zajlik, s a környező országok emelkedő fertőzésszámait tekintve a behurcolással nálunk is emelkedhet újra a szám.

Számításaik szerint szeptember végén- október elején kerülhet sor a második reprezentatív felmérésre, de csakis akkor, ha tényleg szükség van rá, hiszen óriási munkával jár.