A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén keddi ülésén a monetáris tanács, és a kamatfolyosó sem változott. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
A legutóbbi, március 26-i kamatdöntő ülésen a piaci várakozásoknak megfelelően az alapkamat ugyan nem változott, de a kamatfolyosót és a kiszorítandó likviditást szűkítette a monetáris tanács.
Nincs utalás a szigorításra
A kamatdöntés után megjelent közlemény nem tartalmazott újdonságot, a jegybank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása - írja kommentárjában Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Varga hozzátette: a döntéshozók kiemelték, hogy az előző kamatdöntés óta javult a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat, és erősödött a kockázatvállalási hajlandóság. Mivel a közlemény nem tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy az erőteljes inflációs nyomás miatt rövid távon további monetáris szigorítás jöhet, a megjelenését követően gyengülni kezdett a forint árfolyama.
A hazai inflációs nyomás márciusban tovább erősödött, a belső fogyasztás továbbra is élénk, ugyanakkor az olaj világpiaci árának emelkedése az üzemanyagárakba is begyűrűzött, ez az áprilisi számokban markánsabban meg fog jelenni (jövő hét csütörtökön közli a KSH). Annak érdekében, hogy a jegybank fenntartsa az inflációs célhoz közeli szinteket, a következő negyedévekben további monetáris szigorító lépésekre lehet szükség.
Elengedik az inflációt?
Fontos kérdés természetesen - folytatta Varga -, hogy az 1 százalékos toleranciasávon belül mennyire engedik el az inflációt, a legutóbbi, márciusi prognózisban 3,1 százalékos inflációs szintet várt az MNB 2019-re vonatkozóan, ugyanakkor az általa leginkább figyelt, indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció szintjében 3,4 százalékos növekedést prognosztizáltak.
Az elemző továbbá kiemelte: a Brent-olaj árfolyamában 65 dolláros, átlagos hordónkénti árfolyammal számoltak az idei évre, és a március-áprilisban tapasztalt áremelkedés hatására már most magasabban van az idei év átlagára. Tehát amennyiben az év hátralévő részében a 65 dolláros szint felett marad a Brent jegyzése, ez önmagában felfelé módosíthatja az inflációs kilátásokat. Amennyiben a kommunikáció hosszabb távon kiváró állásponton maradna, további gyengülhet a forint, mely szintén felfelé mutató kockázatként jelentkezhet, mert hiába visszafogott jelenleg az importált infláció, egy további 2-3 százalékos forintgyengülés már érezhető hatást válthat ki.
Az orosz „hibrid tevékenységek” miatt.
