|
| Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba. MTI Fotó: Komka Péter |
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor, az előző havi 2,6 százalék után. Augusztushoz viszonyítva az árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,9 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, tovább emelkedett az augusztusi 2,8 százalékról. További részletek >>>>
Emiatt lassult az infláció
A meglepetés egyértelműen egy tételre vezethető vissza: a tankönyvek ára éves összevetésben közel 60 százalékkal csökkent. Ilyen mértékű változással egy elemző sem kalkulált előzetesen - közölte az adatokra reagálva a Privátbankár.hu-val Virovácz Péter, az ING szenior elemzője.
Az elemző szerint összességében még így is minden mutató a jegybank inflációs célja alatt tartózkodik, valamint a korábbi jegybanki kommentárok szerint az infláció emelkedése csupán átmeneti hatások következménye. Mindezek alapján nem várható az MNB-től monetáris politikai reakciót a most megjelent adatra.
Költségesebb lett nem otthon enni
Az árindex részleteit tekintve továbbra is kiemelkedik a dohányáruk 8,8 százalékos éves bázisú áremelkedése, amely elsősorban az uniós adóharmonizációból fakadó jövedéki adó emelésének a következménye. Az élelmiszerek 3,1 százalékos drágulását elsősorban a feldolgozott élelmiszerek vezérlik, ezen belül is főleg a tejtermékek áremelkedése számottevő. Virovácz szerint érdemes még kiemelni azonban a kávé 7 százalékos, valamint a házon kívüli étkezés 4 százalékos drágulását. Mindeközben a szolgáltatások éves alapú árnövekedése már harmadik hónapja változatlanul 1,8 százalékos. Komolyabb emelkedés volt megfigyelhető továbbá az üzemanyagok árában: havi alapon 2,5 százalék, míg éves szinten 5,2 százalék volt a drágulás mértéke. Itt érhető tetten a tavalyi alacsony bázis, valamint a szeptemberi olajár emelkedés begyűrűzése a hazai kutakra.
Mit lép az MNB?
Az ING szerint októberben elsősorban az energiaárak miatti bázishatás lefelé mozdíthatja az inflációt, vagyis az áremelkedés tartós lassulását várjuk. Az év egészét tekintve 2,4 százalékos inflációval számolunak, valamint azzal, hogy az MNB tartósan laza monetáris politikát folytat, még akkor is, ha esetleg a maginfláció átmenetileg eléri a 3 százalékot a közeljövőben.
2,4 százalékot várnak egész évre
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisára miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá. Így idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számítanak a Takarékbanknál.
Suppan szerint jövő év elején az idei áfa csökkentések elmúló hatását ellensúlyozza további termékekre és szolgáltatásokra bevezetni tervezett áfa csökkentések, valamint az üzemanyagárak idei év eleji magas bázisa, így az infláció 2 százalék közelébe süllyedhet, azonban év közben az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalék lehet az infláció jövőre, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat.
Ezzel szemben a tartósan alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését. A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése.
A lakosság nagy része a „vörös zónában” maradhat. 
