Az épületek építése 18,8 százalékkal, az egyéb építményeké 22,9 százalékkal csökkent. Tavaly júliusban 30 százalék feletti növekedést mutatott a magas- és a mélyépítés egyaránt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a júniusihoz mérten 3,5 százalékkal emelkedett az előzőhavi 6 százalékot követően, míg májusban 20,4 százalékos volt a havi visszaesés - olvasható a KSH keddi jelentésében. Éves összevetésben a márciusi 2 százalékos és az áprilisi 1,3 százalékos mérsékelt visszaesés után az eddigi mélypont májusban volt 18,5 százalékkal, ami júniusra 15,7 százalékosra enyhült.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 26,7 százalékkal, az egyéb építmények építésében 23,8, a speciális szaképítésben 14,8 százalékkal esett vissza a termelés.
A megkötött új szerződések volumene 41,5, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 38,7, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 43,6 százalékkal kisebb lett, mint tavaly júliusban. Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 21 százalékkal elmaradt a tavaly július végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 31,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
Az év első hét hónapjában 9,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.
A KSH jelentésében a legaggasztóbb az, hogy az épületek és egyéb, nagy értékű létesítmények beruházásai gyakorlatilag annyira visszaestek, hogy legkorábban az ősz végén vagy a téli hónapokban fékezhetik le az óriási zuhanást. Az egyik legnagyobb építőipari kivitelező cég, a Market Zrt. vezetője szerint idén a negyedik negyedévben is folytatódik a szabadesés. Scheer Sándor vezérigazgató több más intézkedés mellett azt sürgette már több fórumon is, hogy az építőipari cégek önkéntes, 10-15 százalékos árcsökkentést hajtsanak végre.
A kormány úgynevezett prociklikus beruházási és támogatási politikát folytat, s ez káros – fogalmazott elég sarkosan több szakmai szervezet az utóbbi hetekben. Az MNB is kifogásolta, hogy az állam nem megfelelő időszakban avatkozik az ingatlanpiacba és ezzel megborítja az építőipart is.
Az ágazat eközben ismét munkaerőhiánnyal küzd, a külföldről nyáron hazatért szakmunkások jelentős része visszautazott külföldi munkahelyére és ott is ragadt a különféle korlátozások miatt. Természetesen a jóval magasabb fizetés sem ösztönzi őket a magyarországi munkavállalásra. Az építőnyag-ipar is látott már szebb napokat, ennek az alágazatnak a helyzetéről ebben a cikkben írtunk részletesen a minap.
A spanyol kormány 7 milliárd euró értékű, 2030-ig szóló bérlakásprogramot hagyott jóvá keddi ülésén Madridban. 
