| A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint jelentősen bővült a hazai kiskereskedelmi forgalom júliusban. A növekvő kiskereskedelmi forgalom a reáljövedelmek bővülésének, a javuló munkaerő-piaci helyzetnek, illetve növekvő fogyasztói bizalomnak köszönhető. A kiskereskedelmi forgalom növekedése az év hátralevő hónapjaiban várakozásunk szerint folytatódni fog. |
Ahogy arról a Privátbankár beszámolt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint júliusban a naptárhatásokkal kiigazított adatok szerint 1,2%-kal, a kiigazítatlan, nyers adatok szerint 1,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az előző év azonos időszakához képest. Élelmiszerekből és a különböző iparcikkekből is több fogyott, mint egy évvel korábban.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleménye felidézi, hogy az év első három hónapjában csökkent, majd áprilisban és májusban nőtt, a júniusi visszaesés után ismét nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az OKSZ szerint a júliusi növekedés okai a következők lehetnek:
- a kánikulában megugrott az italféleségek, nyári ruhafélék, játékok, légkondik, ventilátorok és a hűtőkészülékek értékesítése,
- megtelt a Balaton, a továbbra is drága üzemanyag és gyenge forintárfolyam mellett többen választották a hazai nyaralást,
- a külföldiek is többet vásároltak itt, a magyarok kevesebbet a határokon túl a gyenge forintárfolyam mellett,
- az online kassza-nyomás miatt (júliusban adták ki az első engedélyeket) az ügyeskedők több nyugtát adtak - véli a szövetség.
Júliusban az élelmiszerek átlagos drágulása az év eddig eltelt időszakában a legalacsonyabb volt, 2,8%, amihez azért hozzá kell tenni, hogy az élelmiszereket továbbra is drágának tartják a vásárlók. Júliusban a burgonya 70%-kal volt drágább a tavalyinál, emellett szinte minden élelmiszerféleség többe került, mint egy évvel korábban, kivéve például a tojást, cukrot).
Kevesebbet költöttünk, mint várták
Júliusig 5% volt a reálkeresetek emelkedése, 2,3%-os nyári infláció mellett. Az OKSZ közleménye szerint a reálkeresetek növekedése nyomán nagyobb költekezésre lehetett számítani.
A háztartások összes fogyasztási célú kiadása 2013. első hat hónapjában 7361 milliárd forint volt, a tavalyi év azonos időszakához képest 176 milliárd forinttal több. Ezen belül az áruházakban 3845 forintot költöttek a vásárlók az első félévben, a tavalyi első hat havi 3796 milliárd forinthoz képest, a különbség mindössze 49 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a több jövedelemnek csak kisebb részét fordítják áruházi vásárlásra. Feltehetően még mindig sok teher nehezedik a háztartásokra, így fogyasztásuk egyes időszakokban mért növekedése is csak visszafogott lehet.
A júliusi KSH adatsor megerősíti azt az előrejelzést, hogy a kereskedelmi fogyasztás, az áruházi vásárlások 2013-ban elérhetik az előző évi szintet, ami egyébként a válságos évek mélypontja volt. Ehhez az szükséges, hogy a második félévben az eddigi hullámzást kiegyensúlyozottabb elmozdulás váltsa fel. Döntő kérdés lesz az élelmiszer-, továbbá az üzemanyagárak második félévi alakulása, továbbá az online pénztárgépek gazdaságfehérítő hatása.
A költségvetési kimutatások szerint ugyanakkor a költségvetés január-júliusi áfa-bevétele 1526 milliárd forint volt, 127 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 491 milliárd forint jövedékiadó-bevétel is elmarad a tavalyitól, 17 milliárd forinttal.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
