Boris Johnson és Jean-Claude Juncker múlt heti találkozójukon. EPA/JULIEN WARNAND |
New Yorkban próbálja ma jobb belátásra bírni Európa vezetőit Boris Johnson Brexit-ügyben. A júliusban megválasztott brit kormányfő az ENSZ-közgyűlés peremén egyeztet majd Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francai elnökkel és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével.
Amiben engedne...
A Financial Times szerint Johnson „óvatos optimizmussal” tekint a megbeszélések elé, és – egy alku részeként – belemenne egy olyan "egységes ír" megoldás megteremtésébe, amelyben Észak-Írország szorosan igazodna az EU belső piacához. Néhány területen például követhetné az uniós szabályokat, amennyiben ehhez az északír parlament is hozzájárulását adja.
A brit miniszterelnök arra már korábban javaslatot tett, hogy az állatokra és élelmiszerekre a teljes ír szigetre kiterjedő szabályozást dolgozzanak ki.
... és amiben nem
A kormányfő az egyéb (például ipari) termékekre viszont nem terjesztené ki ezt a szabályozást. Mint mondta, az Egyesült Királyságnak teljes egészében ki kell lépnie az EU-ból, és lehetőséget kell kapnia például arra, hogy eltérjen az uniós ipari standardoktól. Szerinte a backstop-záradék (a korábbi brit kormány és az EU között létrejött, de a brit parlament által elutasított kilépési egyezmény záradéka – a szerk.) ezt megakadályozza.
Lehet, hogy különböző szabályozást szeretnénk, ugyanakkor erős ösztönzés van arra, hogy az áruk továbbra is akadály nélkül áramolhassanak. Úgy gondoljuk, hogy mindkettő lehetséges.
A brit gazdasági lap szerint ugyanakkor az egységes ír szabályozás nem oldaná meg a vámellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseket (vámok, áfa-beszedés, a származási országgal kapcsolatos szabályok). Johnson ahhoz továbbra is ragaszkodik, hogy ne legyen határellenőrzés Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része, valamint Észak-Írország és Írország között.
Nem lesz áttörés, de...
A brit kormányfő összességében úgy véli, hogy jelentős előrelépést értek el, és az EU legalább arra hajlandó, hogy megvitassa a backstop-záradék helyettesítésének lehetőségét. Bár nem számít áttörésre a New York-i egyeztetéseken, azért bizakodó.
A tárgyalóasztalnál helyet foglaló partnerek motivációi jelentősen egybeesnek. A fontos szereplők nagy része megegyezést akar. Ez igaz a brit kormányra, a német és az ír barátainkra, a franciákra.
Juncker kiskapuja
Brüsszel (és Dublin) azt elutasítja, hogy Nagy-Britannia úgy lépjen ki október 31-én az EU-ból, hogy az ír határellenőrzés egyes kérdéseinek tisztázását későbbre halasztja.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság október végén leköszönő elnöke a megállapodás újratárgyalását is konzekvensen kizárja, ugyanakkor egy, a napokban nyilvánosságra hozott interjúban nyitva hagyott egy kiskaput. Szerinte a backstopot fel lehet váltani alternatív megoldásokkal, amennyiben azokkal maradéktalanul teljesíthetők a záradék eredeti célkitűzései. (Juncker és Johnson múlt hét elején egyeztetett Luxemburgban – a szerk.)
De mi az a backstop?
A backstop lényege, hogy az ír-északír határ szabad átjárhatóságát (azaz a fizikai határ visszaállításának elkerülését) végső esetben – ha London és Brüsszel nem tud megegyezni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról – úgy kellene biztosítani, hogy az Egyesült Királyság az EU vámuniójának része marad, vagy ha kiválik belőle, akkor benne hagyja Észak-Írországot.
Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre bennragadhat az EU vámuniójában, vagy Észak-Írország gazdaságilag „kiszakadhat" az Egyesült Királyságból. Emiatt a brit parlament már háromszor elutasította a megállapodást, és Boris Johnson is világossá tette, hogy a záradék miatt nem hajlandó azt elfogadni.
Földrengésszerű következmények
A kompromisszum elérése ugyanakkor mindkét félnek érdeke, hiszen a rendezetlen kilépés az EU-nak és Nagy-Britanniának is fájna.
Ma például az európai autógyártók figyelmeztettek közös közleményben arra, hogy a no deal Brexit földrengésszerű változást okozna az iparágban a kereskedelem feltételeit tekintve. Az újonnan keletkező bürokratikus akadályok jelentős fennakadásokat okoznának, a több milliárdos vámok hatását (azaz a drágulást) pedig a brit és az európai fogyasztók is megéreznék. A kontinensen gyártott járművek tíz százalékának a szigetország a célállomása.
Az autógyártók szerint Nagy-Britanniának és az EU-nak minden szükséges lépést meg kell tennie a no deal Brexit elkerülése érdekében. Jelen állás szerint az ország október 31-én megállapodás nélkül lép ki az uniós közösségből.
De ki az a Boris Johnson? Honnan jött, mit akar, és van-e köze Trumphoz? Korábbi videókommentárunk a témában: