Áprilisban tovább csökkentek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékai, a múlt hónap végi 26 432 milliárd euró 1,119 milliárddal alacsonyabb az egy hónappal korábbinál.
Ezért van kevesebb a spájzban
A márciusi 4,164 milliárd euró csökkenéssel már hétéves mélypontra csökkent a tartalékok szintje, de csak 3,890 milliárd euróval marad el a múlt év végitől. A múlt havi csökkenés legnagyobb részét, 2,9 milliárd eurót a lakossági devizahitelek forintosításához kötődő jegybanki devizaswap ügyletek lejártával indokolta az MNB.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Államkincstár devizaműveleteivel 1,2 milliárd euróval apasztották a tartalékokat, döntően egy március végén lejárt, 500 millió angol font (633 millió euró) értékű tízéves kötvény visszafizetése miatt.
A tartalékok márciusi csökkenésében még nem jelent meg az a 1,5 milliárd euró, amellyel a kormány visszafizette a 2008-ben felvett IMF/EU hitel utolsó részletét az Európai Uniónak, az áprilisi csökkenés viszont kisebb a törlesztés összegénél.
Készültek rá
Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének, egyúttal a tartalékolás költségeinek csökkentése.
Ezek között a két legfontosabb
- a külső adósság belföldi finanszírozásának erősítése
- és a jelzáloghitelek forintosítása volt.
Az előbbivel az államháztartásnak, utóbbival pedig a bankszektornak segítette elő, hogy a finanszírozás egyre inkább hazai forrásokra támaszkodhasson. A mozgásteret az adta, hogy a tartalékok szintje érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket, amit általában az éven belüli lejáratú külső adóssághoz viszonyítanak, és tavaly év végére 21 milliárd euróra csökkent.
Az önfinanszírozási programból adódóan a hitelintézetek állampapír-kereslete megnőtt, ezzel az államadósság devizaaránya érdemben csökkent.
A program 2014 áprilisi bejelentése óta a forint állampapírok növekvő keresletének köszönhetően az ÁKK nagyságrendileg 5,5 milliárd euró értékű devizaadósságot tudott törleszteni a múlt év végéig anélkül, hogy nemzetközi kötvénykibocsátásra került volna sor, igaz, hogy más oldalról viszont növelhette forintkibocsátását, ezáltal az államadósság devizaaránya 41 százalékról 31 százalékra csökkenhetett.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
