A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 2024 márciusában a bruttó átlagkereset meghaladta a 714 ezer forintot, ami 8,5 százalékos éves növekedést jelent. A nettó keresetek 8,4 százalékkal nőttek, így már meghaladják a 490 ezer forintot. A reálbérek emelkedése ezzel szemben mérsékeltebb volt: márciusban 3,5 százalékos növekedést mértek, ami alacsonyabb a januári ütemnél és jóval elmarad a 2023 márciusában regisztrált közel 10 százaléktól. A kereseti adatokról a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor írt elemzést.
Eszerint a részletes adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a keresetemelkedés mértéke jövedelmi szintek szerint erősen eltérő. A legalacsonyabb ötödbe tartozók bruttó keresete csupán 293 ezer forint volt márciusban, ami 8,1 százalékos éves emelkedés. A felső ötödbe tartozók keresete ezzel szemben 1,4 millió forint fölé emelkedett, 9,1 százalékos növekedéssel. A negyedik ötödbe tartozók 10,2 százalékos bővülést könyvelhettek el, ami azt jelzi, hogy a magasabb jövedelműek gyorsabb ütemű béremelkedésben részesültek.
Fotó: Depositphotos
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a bérnövekedés üteme „a piaci konszenzushoz képest valamivel gyengébb lett”, ugyanakkor „az átlagkereset 8,5 százalékos éves bázisú növekedése megegyezik a saját előrejelzésével”. Hozzátette: „Márciusban a nettó átlagbér reálértéke 3,5 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Ez nagyjából megegyezik a historikus átlaggal, tehát önmagában nem nevezhető problémásnak.” Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a bérnövekedés lassulása és az inflációs környezet miatt a vásárlóerő növekedésének normalizálódása sokak számára anyagi romlásként érzékelhető.
A bérnövekedés üteme minden szektorban lassult: a költségvetési, vállalati és non-profit szférában egyaránt 8,5 százalék körüli értéket mértek. A versenyszférán belül a hulladékgazdálkodásban és az energetikában jelentősebb volt a lassulás, míg az egészségügyi ellátásban már csak 1 százalék körüli növekedést regisztráltak. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a reálkeresetek „immár több mint másfél éve megszakítás nélkül növekednek”, és felhívta a figyelmet a családokat érintő kedvezményekre is, például az szja-mentesség bővítésére.
A 2025-ös kilátásokkal összefüggésben Virovácz Péter arra figyelmeztetett, hogy „a bérdinamika erősebb fékeződését hozhatja magával” a gyengébb üzleti bizalom és a csökkenő munkaerő-kereslet. Az ING 8 százalék körüli bérnövekedést és 3,2 százalékos reálbér-emelkedést vár, ami „visszalassul a historikus átlag közelébe”.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség szakértője ezzel szemben optimistább: „A prognózisában 9 százalék körüli átlagos béremelkedés szerepel erre az évre,” ami szerinte „4,5 százalék körüli reálbér-növekedést” eredményezhet, és továbbra is erős támaszt nyújt a fogyasztásnak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint „remélve, hogy ez a 8,5 százalék már az idénre várható új szint és ennél már nem megyünk lejjebb”. Ugyanakkor úgy véli, a reálbérek érdemi növekedéséhez a stagnáló gazdasági helyzet miatt a garantált bérminimum emelkedése markánsabb kell hogy legyen. A gazdasági növekedés beindulása nélkül is lehetnek ugyan tartalékok a vállalkozásoknál, de a gyorsabb bérnövekedéshez elsősorban a gazdasági környezet javulása szükséges.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
